Szeptember 11-én folytatódik Tarsoly Csaba volt Quaestor-vezér és bűntársai perének elsőfokú tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken – tudtuk meg Papp Gábortól, az elsőrendű vádlott védőjétől. Ezúttal a tanúk – jórészt a Quaestor-csoport volt alkalmazottai – meghallgatására kerül sor. Az azonban ma még megjósolhatatlan – mondta az ügyvéd –, hogy mikor hirdet ítéletet a bíróság. Tarsoly Csaba, a Quaestor-csoport alapító-tulajdonosa és vezetője áprilisig előzetes letartóztatásban volt, ám ekkor a bíróság hozzájárult ahhoz, hogy házi őrizetbe kerüljön. Mindez az ügyészség tiltakozása ellenére történt – a vádhatóságnál attól tartottak, hogy Magyarország eddigi legnagyobb brókerbotrányának főszereplőjénél fennáll az összebeszélés veszélye a még ki nem hallgatott tanúkkal. Ám az ügyész fellebbezésének nem adott helyt a bíróság.
Ugyancsak házi őrizetbe került Májer Zsolt, a Quaestor Értékpapír Zrt. volt vezérigazgatója. A másodrendű vádlott, Tarsoly Csaba felesége és üzlettársa sem hagyhatja el a lakhelyét. Így a vádlottak közül már senki nincs előzetes letartóztatásban, többen szabadlábon védekeznek. Az ügyet jól ismerők sem értik, hogy a Kúria miért enyhített a fogva tartás körülményein. Különösnek tartják a legfelsőbb bírói fórumnak azt az indokát, hogy Tarsoly Csaba cégei mind végelszámolás vagy felszámolás alatt állnak, így gyakorlatilag nincs is mivel „megismételnie” a bűncselekményeket.
Az ügyészség szerint 210 milliárd forint tűnt el, és egyedül a Quaestor-vezért 753 rendbeli, bűn-szervezetben elkövetett csalással és sikkasztással vádolják. A vád tárgya röviden úgy foglalható össze, hogy a Quaestor fiktív kötvényeket bocsátott ki, és Tarsoly Csaba a cég házipénztárát is megdézsmálta.
A minap Tarsoly a Magyar Narancsnak adott interjújában arról beszélt, hogy a Quaestor egy konferencia-központot akart építeni a Csepel-szigeten található ingatlanára, ez lett volna a DunaCity projekt, amihez részben külső befektetőket kerestek. Valójában ez az elképzelés, ha egyáltalán megalapozott volt, nem a Csepel-szigeten valósult volna meg, hanem annak északi végével szemben, a Ferencvárosban, a Kvassay híd pesti hídfőjétől kezdődően. Amikor Tarsolyék a fiktív és nem fiktív kötvényeiket kibocsátották, azt állították, hogy ehhez a projekthez kerestek fedezetet. Nyílt titok volt ugyanakkor, hogy ha a népszavazási kezdeményezés nyomán elbukott 2024-es budapesti olimpiának zöld jelzést adott volna a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, akkor az olimpiai falu helyszíne is itt lett volna, az illetékesek erről egyértelműen mindig így nyilatkoztak.
A Quaestor-kötvénytulajdonosok előtt éppen ezért mindmáig érthetetlen – vagy nagyon is érthető? –, hogy előbb az ügyészség, majd a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja bűnügyi zár alá kerüljön (a vádlottak, vagyis Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket).
Kifejtették, hogy attól tartanak, a több száz milliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni. Az mindmáig nem derült ki, hogy ezt a véleményüket mire is alapozták. Ha a végelszámolónak módja lenne értékesíteni a szóban forgó ingatlant, akkor teljes joggal arra számíthatna, hogy a DunaCity területének minden négyzetméteréért akár egymillió forintot is lehetne kapni. Ennek az értékbecslésnek a realitását mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Rákóczi híd budai hídfőjénél fekvő Kopaszi-gát szomszédságában megvalósuló BudaPart projektnél ilyen árakon folyik az ingatlanértékesítés, a DunaCity területe ennél is nagyobb, és a közlekedési infrastruktúrája már most is fejlettebb, mint a budai ingatlanegyüttesé. Ebből is látszik, hogy a Quaestor kötvénytulajdonosainak kártalanításául fedezetéül szolgáló vagyon jelenleg is megvan, vagyis szakértők szerint a követelések értékalapú rendezésének jelenleg sem lenne akadálya.
Van még egy elvarratlan szála a Quaestor–DunaCity-történetnek. Az ingatlanprojektbe Ghaith Ra-shad Pharaon, Orbán Viktor budai otthonának a szomszédja is be akart szállni. Az idén januárban váratlanul, 77 éves korában elhunyt, világszerte körözött – az egyszerűség kedvéért – bankár, üzlet-ember, aki ugyan Szaúd-Arábiában született, pakisztáni állampolgár volt, és Libanon fővárosában érte a halál, többször megfordult Magyarországon, gyakran nem is rövid időt töltött hazánkban. Vele kapcsolatban mondta Tarsoly Csaba, még Pharaon elhunyta előtt: „Az úriemberrel többször tárgyaltam a DunaCity projektbe való beszállásukról. Én nagyon-nagyon szeretném, ha nem kerülne hozzájuk fillérekért a DunaCity-vagyontárgy, amiből kárpótolni lehetne a befektetőket.” Erre hivatkozva kért a Quaestor-vezér segítséget a bíróságtól, hogy a vagyontárgyakat „ne kótyavetyéljék el”. Azt szerette volna, ha a bíróság a Quaestor cégei által tulajdonolt összes ingatlant zár alá veszik. Ez utóbbi vágya végül teljesült.
Nehéz eligazodni a zár alá vett, de folyamatosan működő, mátraházai, egykori Quaestor-tulajdonú Bérc Hotel sorsát illetően. Sok jel mutat arra, hogy Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester most már, ha nem is közvetlenül, de cégein keresztül üzemeltetője a szállodának.
Az irányár harmadáért, mindössze 70 millió forintért kelt el a Quaestor egyik cége, a végelszámolás alatt lévő, balatoni érdekeltségű Kenese Golf Projekt Sport- és Ingatlanfejlesztő Kft. – erről értesült a Világgazdaság. A lap beszámolt arról is, hogy az ugyancsak felszámolás alatt lévő Buda-Cash érdekkörébe tartozó BRB Bank vagyonából hét felcsúti és egy váli ingatlant hirdetett meg a felszámoló eladásra, már több alkalommal, de eddig érvényes ajánlat nem érkezett.
Ponzi-bébik
Volt honnan tanulniuk a befektetők tömegét cserbenhagyó hazai brókerházaknak. Az általuk köve-tett sémát 1920-ban az olasz-amerikai Charles Ponzi találta ki, aki barátait szédítette azzal, hogy vásároljanak postai bélyegre cserélhető „nemzetközi kuponokból”, és 90 nap múltán az átadott összeg dupláját kapják vissza. Szavát állta egészen addig, amíg egy bostoni lapban megjelent, matematikailag lehetetlen az ígéret teljesítése. Kitört a pánik. Mindenki a pénzét akarta, az új befektetők pedig, akiknek tőkéjéből fizethetett volna a régieknek, nem tolongtak. A rábízott tőke elillant, Ponzit letartóztatták.
Méltó utódja lett Bernard Madoff, aki 2009 végén 150 év börtönbüntetést kapott. A világ legnagyobb pénzügyi csalója címre érdemes vállalkozó 23 milliárd dollár tőkével, az elvárt hozammal együtt mintegy 65 milliárd dollárral maradt adósa a benne bízó befektetőknek. 120 országból 51 700 követelés érkezett az amerikai igazságszolgáltatáshoz. Hogy a kapzsi befektetők mennyire nem tanulnak még saját kárukból sem, arra bizonyíték a Ponzi-piramisok változatlan virágzása. Az általuk ígért havi 2-3 százalékos hozam nem csak az átlagembereket szédíti meg. Sokak engednek a kísértésnek, összesen havi átlag 6 millió dollárt bízva láthatatlan kezekre. Az internetes befektetési láncok mintegy fele 28 nap után lehúzza a rolót, eltüntetve minden rájuk bízott összeget, hogy némi pihenő után új néven, újból nekilássanak a pénzgyűjtésnek. A legveszélyesebbek a 3-tól 18 hónapig életben tartott platformok, amelyek számláján százmilliók landolnak. A közelmúltban az amerikai hatóságok göngyölítették fel a Traffic Monsoon nevű alap manipulációit, amely 162 000 embert átverve 207 millió dollárt gründolt, soha vissza nem fizetésre.
Tavaly egyébként összesen 59 piramist lepleztek le az USA-ban, ezek 2,3 milliárd dollárral károsították meg a jelek szerint semmit nem tanuló befektetőket. 2015-ben 61 hasonló esetet tártak fel, ám a veszteség akkor csak 800 millió dollárra rúgott. A 2016-os rekord a Platinum Partners kockázati tőkealap tevékenységét „dicséri”, 600 befektető összesen 1 milliárd dollárja bánta a szélhámosságot. Az alap egyébként éveken keresztül 17 százalékos hozammal kápráztatta el a piacot. Pedig a büntetések egyre szigorúbbak. - Rédei Judit
Már alig reménykednek
A 32 ezer eredeti károsultból már „csak” 12 ezren vannak olyanok, akik talán még reménykedhetnek valamiben, de az ő pozíciójuk is bizonytalan – vont mérleget a jelenlegi helyzetről Szakács László szocialista képviselő.
- Létezik még az Országgyűlés brókercsődök okait vizsgáló albizottsága, amelynek ön is tagja?
- Feltételezem, hogy igen, mert még nem értesítettek a megszüntetéséről. Igaz, hogy mindössze egyetlen ülést tartottunk.
- Több mint két év telt el az ügy kipattanása óta. A károsultak most is elégedetlenek. Hogyan áll az ügyük?
- Folyik a cégek felszámolása, végelszámolása, ebben a hónapban újabb tárgyalási fordulója lesz a Quaestor-ügynek. A Kártalanítási Alapból a jogosnak tűnő kárrendezés megtörtént. Azonban a volt ügyfelek előtt máig nem világos ennek a módja, ezért is gyakoriak a tiltakozások.
- Történt már vagyonértékesítés. Mi lesz ennek a pénznek a sorsa?
- A Kártalanítási Alap hitelt kapott a Magyar Nemzeti Banktól, amit vissza kell fizetni. Így a károsultak a vagyonértékesítés bevételéből nem sokat látnak, a kártalanításra hivatkozva. - B. M.
