"Az európai határok védelme és az európai szolidaritás ügyében fordulok Önhöz. Mint azt Ön is jól tudja, Magyarország a migrációs válság kezdetétől tartja magát a külső határok védelmét előíró schengeni szabályokhoz. A kerítés megépítésével, háromezer határvadász kiképzésével és szolgálatba állításával hazánk nemcsak saját magát, hanem Európát is védi az illegális bevándorlók áradatával szemben" - írta Orbán Viktor, kiemelve: az európai állampolgárok biztonságát is a magyar adófizetők finanszírozták. Az európai határok megvédése összességében 270 milliárd forintunkba került - szögezi le a kormányfő, aki emlékeztet arra is: az elmúlt két esztendőben ezt a magyar költségvetés számára komolynak számító, előre nem kalkulálható terhet Magyarország szinte teljesen egyedül viselte.
"A magyar álláspont szerint legfőbb ideje, hogy az európai szolidaritás a határvédelem ügyében a gyakorlatban is érvényesüljön. Meggyőződésünk, hogy Olaszországhoz és Görögországhoz hasonlóan a magyar oldalon felmerült, de közös európai érdekeket szolgáló, rendkívüli költségek viseléséből az ilyenkor szokásos módon az Európai Uniónak is ki kell vennie a részét. Mi úgy tartanánk méltányosnak, hogy a hazánk számára eddig költségként felmerült 270 milliárd forintnyi (883,2 millió euró) terhet felerészben az Európai Unió, felerészben pedig Magyarország viselje" - fogalmazott a magyar miniszterelnök.
Levelének végén egyetértéséről biztosítja a bizottság elnökét abban, hogy a szolidaritás az európai közösség fontos alapelve. "Magyarország, amikor a közös határokat védte, cselekedettel és nem kéréssel kezdte. Remélem, hogy az európai szolidaritás jegyében joggal számíthatunk arra, hogy az Európai Bizottság a többi tagállam képviseletében eljárva az eddig felmerült rendkívüli határvédelmi kiadásaink felét belátható időn belül megtéríti" - zárta levelét Orbán Viktor.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap a Kormányinfón jelentette be, hogy Orbán Viktor levélben kéri Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét arra, hogy a brüsszeli testület 50 százalékban járuljon hozzá a magyar határvédelmi költségekhez, amelyek eddig 800 millió eurót, azaz mintegy 270 milliárd forintot tettek ki. Lázár szerint az európai szolidaritás ügyében a határvédelem kérdéséről is beszélni kell, és a szolidaritásnak a gyakorlatban is meg kell nyilvánulnia.
A helyzet pikantériája azonban, hogy maga Lázár 2015 nyarán még azt mondta: eszük ágában nincs pénzt kérni Brüsszeltől, ráadásul akkor a magyar kormány többek közt épp azzal indokolta a szerb határra épített kerítés létjogosultságát, hogy az unió magára hagyta Magyarországot a határok megvédésében. "Az unió egyetlen eurócenttel sem támogatja a magyar határvédelmet" - hangoztatta Lázár 2015 júliusában. Csakhogy ez már akkor is hazugság volt, ahogyan ma is az. Máig ugyanis már mintegy 900 millió eurót kaptunk határőrizeti és rendészeti kiadásokra az EU-tól, s ebben a költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig Magyarország összesen 71 milliárd forintnyi támogatást kap kizárólag határvédelemre. De Magyarország már a 2007-2013 közti időszakban is majdnem 60 millió eurót kapott a Külső Határok Alapjából, a mostani uniós finanszírozási ciklusban, 2014-2020 között pedig Magyarország 40,8 millió eurót kap a Belbiztonsági Alapból kimondottan határvédelemre. És ha már a kabinet azzal érvel, hogy a schengeni határok megőrzésére kellett a kerítést felhúzni, azt is érdemes felidézni: Magyarország 2004 és 2006 között 148 millió eurónyi támogatást kapott a határvédelmi rendszerünk reformjára, épp a schengeni övezethez történő csatlakozásunk segítésére.
Lásd még: Kerítéshazugságok hálójában a kormány