Labor Day, az amerikai munka ünnepe után folytatják vizsgálódásaikat a tavalyi elnökválasztás befolyásolására tett orosz kísérleteket feltáró kongresszusi bizottságok. A május 17-én indult FBI-nyomozás nyáron sem szünetelt, a Robert Mueller különleges ügyész felügyelete alatt folyó büntetőjogi vizsgálat új szakaszát jelezte, hogy augusztus eleje óta egy virginiai nagyesküdtszéket is bevontak a munkába. A vádesküdtszék dönthet arról, elegendő bizonyíték gyűlt-e össze a Trump-kampány emberei, netán az amerikai elnök elleni vádemeléshez.
Három bizottság is kutakodik a kongresszusban. Adam Schiff kaliforniai demokrata képviselő, a hírszerzési bizottsági vizsgálat demokrata főilletékese szerint elképzelhető, hogy két jelentés is születik, ha a republikánusok és a demokraták álláspontja között olyan nagy lesz az eltérés, hogy nem sikerül közös nevezőre jutni. Schiff a USA Today című lapnak nyilatkozva nem tudta megmondani, meddig húzódik el a vizsgálat, de úgy becsülte, év végéig aligha zárul le. Ősszel további meghallgatásokat terveznek. Külön dolgozik a szenátus hírszerzési bizottsága, a két vizsgálat egybevonását sem tudták elérni, bár jobban ki tudnák használni az anyagi forrásokat.
Külön eljárást folytat a szenátus igazságügyi bizottsága, a Chuck Grassley iowai republikánus képviselő vezette testület a nyáron zárt ajtók mögött hallgatta meg Glenn Simpsont, a Fusion GPS vezetőjét. Ez a cég adott megbízást egy nyugalmazott brit hírszerzőnek Donald Trump múltbeli orosz kapcsolatainak feltérképezésére. A Christopher Steele által összeállított dosszié bőségesen tartalmaz az amerikai elnökre nézve kompromittáló részleteket, például arról, mit is művelt a milliárdos orosz prostituáltakkal egy moszkvai hotelszobában. A bizottság egyelőre vitázik arról, hogy Simpson – nyilvánosság kizárásával elhangzott – tanúvallomásának átiratát utólag közzétegyék-e. Beidézték viszont tanúskodni Trump legidősebb fiát, Donald Juniort, őt is zárt ajtók mögött hallgatják majd meg.
Az FBI-vizsgálatban Robert Mueller csapata nem utolsósorban azt próbálja kideríteni, mikor és mennyit tudott az elnök egy tavaly júniusi találkozóról. A megbeszélést Donald Junior bonyolította le egy Kreml-közeli orosz ügyvédnővel, Natalia Veszelnyitszkajával, aki Hillary Clintonról ígért magas szintről származó, leleplező információkat. E találkozóról a New York Times adott először hírt, s Trump fia kezdetben tagadta, hogy kampánytémákról egyáltalán szó esett. Az elnök és a fia azt állítja, Trump csak a NYT sztorijából értesült a megbeszélésről, amelyet „lényegtelennek” állítanak be. A demokraták szerint viszont hazaárulással ér fel, hogy egy külföldi hatalom információi révén akarták volna Trumpék megállítani Hillaryt.
A republikánus honatyák közül nem mindenki lelkesedik a Trump-kampány ügyeit vizslató FBI-eljárásért. Egy floridai képviselő, Ron DeSantis a héten törvényjavaslatot nyújtott be, amely 180 napra korlátozná a Mueller vezette csapat nyomozását, s külön kikötné, hogy a 2015 júniusa előtti ügyekre ne terjedjen ki a vizsgálódás – akkor jelentette be Trump, hogy indul az elnökségért.
Közelebb vihet az amerikai elnök orosz kapcsolatainak megértéséhez a Washington Post legutóbbi értesülése arról, hogy a milliárdos vállalkozása a Kremlhez fordult segítségért egy moszkvai Trump-torony felépítéséhez. Szerdán Vlagyimir Putyin szóvivője, Dmitrij Peszkov elismerte, hogy kapott egy ilyen levelet 2016 januárjában Michael Cohentől, a Trump Organization ügyvezetőjétől, aki jelenleg az elnök egyik személyes ügyvédje. Cohent egy kétes hírű orosz-amerikai figura, FBI-informátor, Trumpék egyik üzletszerzője, Felix Sater biztatta fel, hogy írjon Peszkovnak. Az általa megadott e-mail azonban a Kreml egyik nyilvános elérhetősége volt, nem az orosz elnök szóvivőjének személyes mailje. Peszkov elismerte, hogy látta Cohen levelét, de azt mondta, mivel a Kreml „üzleti ügyekben nem illetékes”, állítólag nem is mutatta meg Putyinnak. Michael Cohen kulcsszerepét jelzi, hogy Michael Flynn, Trump kirúgott nemzetbiztonsági tanácsadója mellett az ő dolgait is vizsgálja Robert Mueller különleges ügyész és az FBI. Cohen a képviselőház hírszerzési bizottságához benyújtott írásbeli vallomásában nem győzte hangsúlyozni, a toronyépítési tervnek semmiféle köze nem volt Trump kampányához.
A moszkvai építkezésben érdekelt lett volna az orosz oligarcha, Aras Agalarov, aki a 2013-as oroszországi szépségversenyt rendezte Trump cégével együttműködve, s akinek popénekes fia az orosz ügyvédnőt Trump fiának figyelmébe ajánlotta. Kellyanne Conway, az elnök tanácsadója a minap a FoxNews-nak azzal érvelt, hogy a torony végül is nem épült fel, Trump 2015 októberében ugyan aláírt egy szándéknyilatkozatot, de más nem történt. A Washington Post és a New York Times által látott e-mailek egyikében a közvetítő, Felix Sater azt írta Cohennek: „A mi fiunkból elnök lesz, el tudjuk ezt intézni. Ráveszem Putyint, hogy szálljon be a projektbe és megválaszttatjuk Donaldot.”
