Lévai Katalin augusztus 19-i cikkében azt írja, hogy a nőknek volt választási lehetősége a rendszerváltás után. Szerintem nem, a többi, alacsonyabban képzett réteggel együtt lettek az itteni látványosan kialakuló rablókapitalizmus vesztesei. Túl kevesen voltak abban az egyetemi tanár státuszban, mint Lévai, és aki ott volt, az a saját, új, nagy szabadságával volt elfoglalva és nem a szolidaritással. Persze, ebben van része az előző rendszernek is, ahol ugyan tanulhattak és dolgozhattak a nők, de nem volt nagy agitáció, hogy az otthonnal és családdal járó felelősség ezzel arányosan osztódjon. A macsó, szexista, háború előtti kultúra nem változott, az egyenjogúság ugyanolyan névleges szólam maradt, mint a demokrácia. Mindegyik rezsimben.
