Október végén a romák helyzetét felmérő tényfeltáró delegációt küld Magyarországra az Európai Bizottság - jelentette be szerdán egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen Vera Jourová jogegyenlőségért felelős biztos. A politikus közölte: a szeptemberi iskolai adatok és a látogatás eredményeinek ismeretében novemberben dönt arról, hogy szükséges-e újabb szakaszba léptetni a roma gyerekek iskolai szegregációja miatt tavaly indított kötelezettségszegési eljárást. A romák diszkriminációja miatt Csehország és Szlovákia ellen is hasonló lépéseket tett Brüsszel. "Nem fogok a végletekig várni az eredményekre. De a döntés előtt egyeztetni fogok az illetékes miniszterekkel" - mondta.
Az EB szerdán tette közzé a nemzeti romaintegrációs stratégiák értékelését, amelyben bemutatja, hogyan változott a romák helyzete az EU-ban 2011 óta. Eszerint Magyarországon tavaly több roma gyerek részesült kisgyermekkori nevelésben és kevesebb hagyta abba az iskolát, mint öt évvel korábban. De a szegregáció továbbra is súlyos gond: a roma gyerekek több mint 60 százaléka más gyerekektől elkülönítve tanul. Hazánkon kívül csak Bulgáriában és Szlovákiában ilyen magas ez az arány.
Lapunk megkérdezte Jourovát, mit szól ahhoz, hogy Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a nyáron ismét felvetette: el kell dönteni, hogy a közös vagy a külön iskola jó-e a cigány gyerekeknek. "A magyar kormánnyal folyamatos párbeszédet folytatunk a romák helyzetéről. Következő találkozónkon meg fogom kérdezni a miniszter urat, hogy pontosan mire gondolt" - válaszolta a biztos. Hozzátette, hogy a kötelezettségszegési eljárás megindítása óta kedvezően változott a magyarországi jogalkotás, de a helyszínen kell tapasztalatokat gyűjteni a törvénymódosítások végrehajtásáról. Ezért azt tervezi, hogy még az idén felkeres néhány többségében romák által lakott térséget.
A bizottsági elemzés szerint Magyarországon öt év alatt 38-ról 51 százalékra nőtt a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben sem részesülő roma fiatalok aránya. 2011-ben a romák 86 százalékának nem volt egészségbiztosítása, ma 97 százalékának nincs. A jelentés ugyanakkor kiemeli, hogy ma kevesebb roma tapasztal hátrányos megkülönböztetést az iskolában vagy az álláskeresés során, mint öt éve.