A visszavont 2024-es budapesti olimpiai pályázat nem csökkentette a rendezési kedvet, egymást követik a nagy világversenyek az országban. Egy hónapja ért véget a budapesti és balatonfüredi vizes-világbajnokság, jelenleg a Papp László Budapest Sportarénában zajlik a cselgáncs-vb, a Magyar Atlétikai Szövetség (MASZ) pedig a 2023-as budapesti vb-pályázaton gondolkozik, igaz ehhez jelenleg semmilyen feltétel nem adott, még stadion sincs, ráadásul a nemzetközi szövetség (IAAF) elvárja a közvetlen összeköttetést a belváros és a repülőtér között, ami szintén nem adott a magyar fővárosban.
„Valóban, atlétikai stadion nélkül nem lehet vb-t rendezni – mondta a Népszavának Gyulai Miklós, a MASZ elnöke. - Ez viszont a vb-jelentkezés sorsától függetlenül lesz, az olimpiai pályázatban is szerepelt a terv, hogy a Csepel-sziget bejáratánál épül egy létesítmény, a 15 ezres aréna a világbajnokságra 50 ezresre lesz bővíthető. Viszont nagyon messze vagyunk még a pályázástól, jelenleg az esetleges jelentkezés feltételeivel ismerkedünk. Ezt nevezhetjük a pályázat előkészítését előkészítő szakasznak, rengeteg tényezőn múlik, hogy valóban jelentkezünk-e. Hogy csak egyet említsek: Afrikában még nem volt vb, ha onnan jön érdeklődő, akkor az teljesen más helyzet. 2019-ben Dohában, 2021-ben az Egyesült Államokban lesz a világbajnokság, utána van rá esély, hogy Európa következik, amennyiben más földrész nem száll be, de ennél többet jelenleg nem tudok mondani. Az biztos, hogy egy hazai rendezésű vb után jelentősen nő az érdeklődés az adott sportág iránt, a versenyzőknek is óriási plusz motiváció, ha tudják, néhány év múlva itthon vehetnek részt világversenyen.”
Szabados Gábor szerint egyetlen világversenyt sem lehet nyereségesen megrendezni. „Anyagi szempontból csak a fapados sporteseményeket lehet nyereségesen lebonyolítani, nem is ilyen szempontból kell nézni egy-egy versenyt – emelte ki a sportmenedzsment-szakértő. - Akkor van értelme egy világversenynek, ha a felépített stadiont, arénát később jól lehet használni és évek alatt kitermeli a ráfordított költségeket. A vizes-vb-nek komoly infrastrukturális költségei voltak, hiszen fel kellett építeni a Duna Arénát, kialakították a környezetét, ezzel szemben a most zajló cselgáncs vb-nek csak rendezési költségei vannak, nem kellett sem új sportcsarnokot, sem szállodákat építeni a megrendezéséhez.”
A vizes-vb rendezési költségei az először elhangzott 20 milliárd forintról 140 milliárd fölé emelkedtek.
„A tervezés során két nagy hibát lehet elkövetni: nem sikerül reálisan meghatározni a valós költségeket, illetve nincs konkrét terv az utólagos hasznosításra – hangsúlyozta Szabados Gábor. - Addig nem szabad elkezdeni a munkálatokat, amíg nem tudják, mi lesz a létesítménnyel a világesemény után. Kicsit ezt érzem a tervezett atlétikai stadion esetében is. Egyrészt, komoly építészeti bravúr lesz a 15 ezres stadiont 50 ezresre bővíteni, ha lesz budapesti vb, másrészt nem látom, hogyan hasznosítják, amikor nem rendeznek benne versenyt, miből tudják majd fenntartani.”
A szakértő úgy véli, hasznosabb lenne olyan sportcentrumokat építeni, ahol szabadidős- és profi sportrendezvényeket is lehet rendezni.
Pozitív példaként említette az utóhasznosításra a 2012-es londoni olimpiát, ahol már a játékok előtt eldőlt, hogy például az Olimpiai Stadionban a West Ham United labdarúgócsapata rendezi a hazai találkozóit, ha véget ér az olimpia.
Idei magyarországi vb-k, Eb-k:
Március 28-április 2: Birkózó U23-as Európa-bajnokság
Május 19-21: Ritmikus gimnasztika Európa-bajnokság
Július 14-30: Vizes világbajnokság
Július 23-29: Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál
Augusztus 5-6: Triatlon U23-as Európa-bajnokság
Augusztus 7-14: Junior öttusa-világbajnokság
Augusztus 21-25: Íjászat, történelmi Európa-bajnokság
Augusztus 28-szeptember 3: Cselgáncs-világbajnokság
Szeptember 1-10: Vitorlázó finndingi-világbajnokság
Szeptember 4-9: Szörf raceboard Európa-bajnokság
