Kimaradt az augusztus végi Bank Holiday hétfői munkaszüneti napjából David Davis EU-kilépési miniszter, aki ehelyett Brüsszelben találkozott tárgyalópartnerével, Michel Barnier-vel. A brit kormány az elmúlt két hétben a népszavazás óta alighanem a leghatékonyabban foglalkozott a Közösség elhagyásával járó feladatokkal. Sorban hozta nyilvánosságra politikai állásfoglalásait az EU-hoz fűződő “mély és különleges partneri viszony fenntartásának” különböző elemeiről, mint a vámunióban való brit részvétel átmeneti időre szóló folytatása, az északír-ír határon való szabad átjárás, vagy az Európai Bizottság hatáskörének közvetett érvényesülése a szigetországban a Brexit várhatóan 2019. március végi életbe lépése után.
A délután elkezdődött egyeztetéseken David Davis arról készült biztosítani Barniert és az EU-delegáció többi tagját, hogy az Egyesült Királyság eltökélt célja egy olyan, kölcsönösen előnyös megállapodás, amely az emberek és az üzleti élet szempontjából is az egész kontinensen működőképes lesz. A konzervatív miniszter az eheti megbeszéléseket elsősorban technikai kérdések tisztázására szánta, még ha maga, mint legutóbb is, csak rövid időt tud Brüsszelben tölteni. A BBC és a Sky News értesülése szerint is már a kedd reggeli kormányülésre visszaérkezett Londonba, majd a munkacsoportok tanácskozásai végére, csütörtökre ismét a belga fővárosba utazik.
Azt követően, hogy az előrehaladás hiánya miatt az utóbbi időben mindkét oldal nyilatkozatai határozott elkeseredésről tanúskodtak, David Davis csoportosítani kívánta azokat az ügyeket, melyekben egyetértés uralkodik, illetve nézeteltérés tapasztalható, hogy ezen az alapon tényleges előrehaladást lehessen elérni egy sor ponton. “Mindehhez azonban mindkét féltől nagyobb rugalmasságra és fantáziára van szükség” – hangzik a becsvágyó, a tory vezetői tisztségre ismételten jelentkezett politikus véleménye. Davis azért szólítja fel flexibilitásra az Európai Uniót, mert a tekintetben mindeddig nem sikerült közeledést elérni, hogy a Közösség elsőként a szigetországban letelepedett európai dolgozók jogainak biztosításán, a válási költségek elfogadásán és az ír határ kérdésének tisztázásának szeretne túl lenni, majd csak ezt követően kerülhet szóba az egységes piacban és a vámunióban való részvétel átmeneti folytatása. Ami a pénzügyi vitát illati, London kapzsisággal vádolja az EU-t, mely becslések szerint 50-80 milliárd fontos számlát nyújt be, szemben az Egyesült Királyság 36 milliárd fontos ajánlatával.
Közvetlenül a tárgyalások harmadik rundója előtt robbant be a brit köztudatba a Munkáspárt politikai irányváltása, amely a távozásra voksoltak elidegenítésével alaposan megoszthatja az ellenzéki pártot. Sir Keir Starmer, Brexit-ügyi szóvivő a hétvégén jelentette be, hogy a 2019. márciusi kilépés után “amennyire csak lehet a legrövidebb, de a szükség szerinti leghosszabb ideig” kész az egységes piacban és a vámunióban tartani a szigetországot. Mint ezt Sir Keir az ellenzék vezérének, Jeremy Corbynnak az egyetértésével közölte, ezzel elkerülhető a “cliff edge”, a sziklafal peremén lavírozás veszélye. Így a végleges megállapodás eléréséig, ami a tárgyalási folyamat bonyolultsága miatt 2019 márciusa utánra halasztódhat, megmaradhat az árucikkek, szolgáltatások és az emberek szabad áramlása. A politikus még azt a lehetőséget is felvetette, hogy a Munkáspárt hatalomra kerülése esetén nem is kell hátat fordítani az egységes piacnak, mert – ellentétben David Cameronnal, akinek az nem sikerült – meg tudná győzni az Európai Uniót, hogy korlátozza az EU országok közötti bevándorlást.