A háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok. A felmérés szerint ezzel a fiatalok nem értenek egyet, és kiábrándítónak tartják kormányaik szívtelen hozzáállását – vont mérleget Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, akit a szervezet közleménye idézett. Shetty – a Törökország partjainál holtan talált kisfiúra utalva – azt mondta: csaknem két év telt el azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját, de a legtöbb ország még annyi menekültet sem volt hajlandó befogadni, amennyit saját maga vállalt.
Belgiumban, a flamand kereszténydemokrata párt újévi rendezvényén idézték fel a borzalmas, és a világ lelkiismeretét legalább egy időre felrázó felvétel mögötti, azóta újra és újra megismétlődő történetet - Fotó: KRISTÓF VAN ACCOM / AFP
Az Amnesty International tavaly az I Welcome kampánya keretében készített egy felmérést, amely szerint 5-ből 4 ember befogadna menekülteket az országába. A mostani kutatás szerint pedig a helyzet nem változott. Arra a kérdésre, hogy mit kellene tenniük a kormányoknak a menekültekkel, a válaszadók 55 százaléka most is azt mondta: „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”. Alig 3,5 százalékuk volt csak azon a véleményen, hogy ki kell toloncolni őket. Az amerikai fiatalok 85 százaléka szeretné befogadni a menekülőket, ami 10 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adathoz képest.
Mindeközben a magyar kabinet csak ráerősített a menekültellenességre. Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap, az őszi misszióvezetői értekezleten is összemosta a menekültügyet és a terrorizmust. Az állami hírügynökség szerint azt mondta: a biztonságpolitikai kihívás Európában "fokozódni fog", a bevándorlás kérdése pedig éles megosztó vonal marad a tagállamok között. „Néhány éve még elképzelhetetlen volt, hogy a világ legbékésebb felén, Nyugat-Európában lesz a legsúlyosabb terrorfenyegetettség, és a híradókban lejátszott közel-keleti képsorok a közvetlen környezetünkben történnek” – fogalmazott a miniszter. Szerinte Nyugat-Európa már nem a világ legbiztonságosabb része, a kormány diplomáciai lépéseit pedig úgy magyarázta: aki ezekben a nehéz, változásoktól meggyötört időkben meghunyászkodik, azt "legyalulják".
