A megbélyegző jogszabály július 1-jén lépett hatályba. E szerint külföldről támogatottnak minősül az a szervezet, amely évente 7,2 millió forintnál nagyobb támogatást kap az országhatáron kívülről. A kényszerűségből regisztrálók között a Bátor Tábor Alapítványon kívül több ismert jótékonysági szervezet is van, például a Vöröskereszt, a máltai, a baptista és az ökumenikus segélyszervezet, és néhány olyan környezet-, illetve állatvédelemmel foglalkozó is, mint a Rex Kutyaotthon Alapítvány vagy a WWF. Emellett megtalálható Csányi Sándor OTP-vezér hátrányos helyzetű gyerekeket segítő Csányi Alapítvány a Gyermekekért is. Egyelőre 32-en regisztráltak.
A Bátor Tábor munkatársa leszögezte: mindig is politikailag függetlenül működtek, állami forrásokat soha nem fogadtak el, sőt nem is pályáztak erre. Súlyosan beteg gyermekek táboroztatásával foglalkozunk, ehhez értünk, erre kívánjunk szánni a kapacitásunkat és nem egy ilyen kérdésre, ami ráadásul a mi szempontunkból teljesen értelmetlen – fogalmazott Tóth Kata. A Bátor Tábor ugyanis régiós központ, fogadnak gyerekeket Lengyelországból, Szlovákiából és Csehországból is. Értelemszerűen a külföldi gyermekek táboroztatására kérnek és kapnak az adott országból támogatásokat.
- Ha a törvény hatására akárcsak egy külföldi támogatónk is úgy dönt, hogy nem támogat minket, mert nem szeretne a listán szerepelni, akkor azzal azt érik el, hogy a mi munkánk nehezebb lesz, esetleg kevesebb táborozót tudunk fogadni – vélekedett az adományszervezési igazgató.
A Magyar Vöröskereszt főigazgató-helyettese, Nagy Gábor érdeklődésünkre azt közölte: azért küldték be a Fővárosi Törvényszék számára a regisztrációjukat, mert a Nemzetközi Vöröskereszttől (IFRC) több mint 87.000 svájci frank (mintegy 24,4 millió forint) gyorssegélyben részesültek azután, hogy június 21-én jégeső pusztított az ország több részén. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szempontjából sincs semmi értelme a törvénynek, hiszen a szervezet gyakorlatilag a megalakulása óta részesül külföldről érkező támogatásban – tudtuk meg Romhányi Tamás kommunikációs vezetőtől. A máltaiak ráadásul „külföldieket támogató” civilszervezet is, hiszen segítséget nyújtanak más országokban működő máltai szervezeteken keresztül az ottani rászorulóknak. Romhányi ennek ellenére leszögezte: ahogy korábban sem tették, ezúttal sem véleményezik a törvényeket, eleget tesznek a jogszabályból fakadó kötelezettségeinek.
A kötelező regisztrációt azonban nem mindenki teszi meg, a törvény elfogadása után több szervezet is jelezte, hogy bojkottot hirdet. Így például a Társaság a Szabadságjogokért, a Helsinki Bizottság, az Autonómia Alapítvány, a Civil Kollégium Alapítvány, a Jogriporter Alapítvány és az Ökotárs Alapítvány nem regisztrálja magát külföldről támogatottként.
- Semmilyen hivatalos megkeresés nem érkezett, mióta bejelentettük, hogy nem teszünk eleget a súlyosan jogsértő civil-törvénynek, sőt felszólítást sem kaptunk az ügyészségtől – tájékoztatta a Népszavát Kapronczay Stefánia. A TASZ ügyvezető igazgatója elmondta: az ügyészségnek hivatalosan csak akkor lesz tudomása arról, hogy 2017-ben a TASZ-nál a külföldi támogatás elérte a 7,2 millió forintot, ha jövő év május 31-én leadják az idei évről szóló pénzügyi beszámolójukat. Az is lehet, hogy addig nem történik semmi, persze az ügyészség a sajtóból nyilván értesült arról, hogy nem regisztráltunk - fogalmazott Kapronczay, hozzátéve: az, hogy mikor kapják kézhez a felszólítást attól is függ, milyen politikai, szakmai prioritást kap a kérdés az ügyészségen belül. A szervezet nem bánta meg, hogy nem regisztrált, az ügyvezető igazgató szerint így tudják a leghatékonyabban megvédeni nem csak a listán szereplőket, hanem a független civil társadalmat is.
