Hiába változnak a munkaerőpiaci viszonyok, legtöbb szülő valamelyik középiskolába szeretné járatni a gyerekét, abban bízva, hogy onnan folytathatja tovább tanulmányait, és szellemi munkával biztosíthatja a jövőjét. De sokaknak nem sikerül a továbbtanulás, egy év, vagy két év után újra megpróbálják, közben eltelik egy-két év a szülői házban, s a végén szakképzetlenül lépnek ki a nagybetűs életbe. A fizikai munkát ma sem értékelik, pedig biztos perspektívát jelenthetnek mondjuk az építőipari szakmák. A legnagyobb baj talán az, hogy a szakmunkás-képzés ma "zsákutca", mert a közismereti tárgyak ismeretei hiányozhatnak a továbblépéshez. Itthon szerényebb a fizetés, de lehetőség van a szakmai továbbképzésre, nem beszélve arról, hogy az ember a megszokott környezetében van, saját hazájában, a családja közelében tudja élni az életét.