- Hollandia nem szívta mellre

A holland külügyminiszter arról tájékoztatta Szijjártó Pétert, a magyar diplomácia vezetőjét, hogy kormánya elhatárolódik a távozó budapesti nagykövet azon állításától, amely egyenlőségjelet tesz a terroristák és a magyar kormány közé – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke az MTI-vel péntek este. Menczer Tamás elmondta: Bert Koenders telefonon felhívta Szijjártó Pétert, és leszögezte, amit a távozó budapesti holland nagykövet nyilatkozott, az nem a holland kormány álláspontja. A holland kormány nem gondolja, hogy bármilyen összefüggés lenne a terrorizmus és a magyar kormány tevékenysége között – tudatta a sajtófőnök.

Igaz ugyan, hogy ilyet a távozó nagykövet nem is mondott, de azért úgy tűnik: Szijjártó nagy kegyesen megbocsát, s mégsem üzen hadat Hollandiának. Gajus Scheltema távozó holland külképviseleti vezető ugyanis még a csütörtöki 168 Órának a muszlim terroristákról azt mondta, hogy „ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”. A nagykövet marxistának nevezte Orbánék világlátását, arra hivatkozva, hogy Magyarországon „csak pró és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk”. Minderre Szijjártó a bizonyítás erejével reagált, hiszen még aznap kijelentette: „Reméljük, hogy gyorsan hazamegy” – majd hozzátette, hogy Scheltemát nem látják szívesen többé a külügyminisztériumban. A magyar ügyvivőt ezután arra utasította Szijjártó, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot. Majd pedig, mielőtt még a holland kormány bármit reagálhatott volna, Szijjártó azzal is előállt péntek reggel, hogy hazarendelte a hollandiai magyar nagykövetet, s határozatlan időre megszakította a magas szintű diplomáciai kapcsolatot.

Csakhogy Hollandia keresztülhúzta az európai belháborúskodás tervét. Nemcsak olcsó színjátéknak, de diplomáciai és gazdasági értelemben vett melléfogásnak is tartja a botránykeltést Balázs Péter volt külügyminiszter, aki szerint a a figyelemelterelés lehet a cél. Ráadásul, s ez a súlyosabb, Hollandia kiemelkedően fontos üzleti partnere Magyarországnak, tehát egy komoly konfliktus igen kevéssé hiányozna.

A hollandok vélhetően még a reggeli kávéjuk melletti sajtószemlét sem fogyaszthatták el, mire Szijjártó Péter rendkívüli külügyminiszteri sajtótájékoztatón péntek reggel bejelentette: hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet, Kocsis Andrást – aki egyébként a magyar külügyminiszter gimnáziumi évfolyamtársa volt – , s ezzel határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Ráadásul álláspontjával - mint az a kormányülés szünetében nyilatkozó Kovács Zoltán kormányszóvivő szavaiból kiderült - az Orbán-kabinet egyet is értett.

Pedig Hollandia az egyik legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarországnak, épp ezért aligha nemzeti – akár külgazdasági – érdek, hogy veszélybe kerüljenek a kétoldalú kapcsolatok. „Hamar lecseng” – ez volt ugyanakkor a leggyakoribb szófordulat, amit a holland gazdasági életben érintett szereplőktől hallottunk a távozó holland nagykövet Orbán-kormányt kritizáló nyilatkozata nyomán kapcsán. Míg a budapesti holland nagykövetségnél nyilatkozatstopot rendeltek el és a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara sem akart nekünk tájékoztatást adni, addig az ügy természete miatt nevük elhallgatását kérő gazdasági forrásaink azt hozták fel, hogy az itteni cégvezetők az utóbbi években már hozzáedződtek a magyar politikusok hasonló, látványosan kurucos kirohanásaihoz, amelyeket valójában soha nem követett lényegében semmi.

Ellenkezőleg: teljesen megszokott, hogy a nyilvánosság előtt sokszor konkrétan megfenyegetett cégek vezetői rendre azt tapasztalják, hogy közben a színfalak mögött, a tárgyalóasztaloknál nyoma sincs a feszültségnek – írta körbe a szituációt egy forrásunk, aki szerint az amúgy is mindenben kompromisszumkereső hollandok nyilván most is tesznek valami engedményt a magyar kormánynak, majd pedig csöndben elalszik az ügy. Annál is inkább, mert a magyarországi holland befektetések súlya messze túlmutat a kirohanásairól ismert magyar külügyminiszter megszólalásainak a jelentőségén.

Míg ugyanis a kormánypárt évek óta jobbára csak afféle dekadens, kulturálisan gyökértelen, elsúlytalanodó térségként mutogatja a Nyugatot és benne Hollandiát, az általa körülrajongott keleti „illiberális” államokat pedig gazdasági óriásnak, a valóság teljesen más. A Központi Statisztikai Hivatal adataiból ugyanis világosan kiderül: a magyar cégek számára a kicsiny Hollandia valójában megközelítőleg akkora felvevőpiac, mint Oroszország és Kína összevéve. De ugyanígy Hollandia Magyarország egyik legfőbb befektetője: az európai uniós országok közül 2016-ban az Egyesült Királyság után Hollandia hozta be a második legtöbb működő tőkét Magyarországra, nem mellesleg háromszor annyit, mint Oroszország és tízszer annyit, mint amennyi Törökországból érkezik.

Ráadásul míg a keleti nyitással megcélzott „illiberális” államokkal való gazdasági kapcsolataink inkább stagnálnak, addig például a magyar politikusi megszólalásokban meglehetősen fanyalogva kezelt Hollandiával felszálló ágban van üzleti partnerségünk, így a holland tőkebehozatal harmadával nőtt 2015-höz képest. Bár a magyarországi holland cégek száma a korábbi 1200-ról 700 körülire csökkent, ezt a piacot ismerők azzal kommentálták, hogy a leépülők inkább kisebb egy-két fős képviseletek voltak. Ugyanakkor szinte az összes nagy, régiós holland multinacionális cégnek van Magyarországon képviselete. Nem véletlen, hogy a most Orbánékat kritizáló Scheltema is hangsúlyozta, a színfalak mögött mindig baráti viszonya volt Szijjártóval. „A magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek. Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek” – fogalmazott a távozó nagykövet az ominózus interjúban a 168 Órának.