korrupció;Nigéria;korrupciógyanú;

Az itt élő nigériaiak szerint Magyarország is kezd a hazájukra emlékeztetni, már ami a lopást illeti. FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

- Orbánék 17 milliárdos (!) kölcsönt adnának Nigériának

Súlyos korrupciógyanú lengi be azt az árvízvédelmi beruházást amire 17 milliárd forint hitelt adna a magyar kormány Nigériának. Az itt élő nigériaiak szerint a milliárdok a nigériai politikai elitet fogják gazdagítani.

„Nincs szükségünk a hiteletekre!” – énekelte angolul egy tucat Magyarországon élő nigériai John Lennon „Give Peace a chance” című örökzöldjének a dallamára a parlament előtt csütörtökön. Demonstrációjukkal arra akarták rávenni az Orbán-kormányt, hogy ne adjon Nigériának 54 millió eurós – 17 milliárd forintos – kölcsönt egy meglehetősen gyanús tanulmányírásra. Szerintük ez az összeg is csak az országot uraló politikusok és rokonaik bankszámláján fog kikötni, miközben Nigéria népének mára is elviselhetetlen terhet jelent a hatalmasra hízott államadósság törlesztése és az élet minden területén jelenlévő korrupció.

Az itt élő nigériaiak vezetői a Blaha Lujza térről előbb a Miniszterelnökség egyik épületéhez, majd az Országházhoz vonultak, ahol egy Kövér László házelnöknek címzett tiltakozó levelet is átadtak. Mint az Index szerdán megírta: Szulejman Adamu nigériai vízügyi miniszter nemrégiben egy sajtótájékoztatón már kész tényként közölte, hogy a magyar kormány rábólintott az óriáshitelre, amiből a „Niger folyó komplex árvízvédelméről” szóló tanulmány megírását finanszíroznák. Érdeklődésünkre a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) ezt most tagadta: szerintük még nem született ilyen döntés, egyelőre csak tárgyalások folynak a hitelről.

Ugyanakkor a 17 milliárdos összeget nem cáfolták, noha hangsúlyozták, hogy ez nem pusztán „csak” egy tanulmány lenne, hanem szabályozási terv, egy átfogó megvalósíthatósági tanulmány, ezen túlmenően pedig részletes tervek készülnének a folyómeder-szabályozásáról, az árvízvédelmi objektumokról és egy vízjelző-hálózatról a Niger mentén. Azt ugyanakkor a KKM nem közölte, pontosan milyen milyen jogcímen folyósítanák a hitelt, csupán annyit árultak el, hogy a nigériai fél kérte a segítséget a magyar kormánytól.

„Na, de mi szükség van árvízvédelmi tanulmányírásra, ha közben már évek óta folynak a Niger folyó árvízvédelmi kotrási munkálatai” - tette fel a kérdést a tüntetésen a Magyarországon élő Nigériaiak Alapítványának vezetője, Frederick Odorige. Azt a KKM is elismeri, hogy "eddig is zajlottak kotrási munkálatok a Niger-folyó nigériai szakaszán", ám szerintük „ezek nem jelentenek állandó megoldást a rendszeresen visszatérő árvizekre.” A KKM tervei szerint szerint magyar és nigériai mérnökök kapnák meg a munkát, a minisztérium pedig hangsúlyozza: a kölcsönt az Eximbankon keresztül „közvetlenül a projektet megvalósító exportőrnek fizetné ki.” Hogy ez valójában kit jelentene, azt a minisztérium nem részletezte.

A Niger körüli árvízvédelmi munkáknál amúgy már eddig is olyan nagyságrendű korrupciógyanú merült fel, amiből nem túlzás arra következtetni, hogy az ottani húsosfazék körül legyeskedő döntéshozóknak meg se kottyanna 17 milliárd forintnyi összeget eltüntetni. Rotimi Amaechi nigériai közlekedési miniszter idén májusban vádolta meg az előző elnököt, Goodluck Jonathant, hogy az a Niger mederkotrása címén kifizetett 34 milliárd nairát – 24 milliárd forintot – egy helyi vállalkozónak, ám az nem végezte el a munkát. A Muhammadu Buhari vezette új kormány szerint ráadásul a kérdéses munkát valójában 100 millió nairából – 70 millió forintból – is el lehet végezni.

Frederick Odorige a tüntetésen újragyarmatosításnak – neokolonizációnak – nevezte, ahogy a politikusaik szisztematikusan kirabolják az országot. „Szégyen és megalázó” – mondták lapunknak többen is, hogy a kicsi Magyarországtól kérne kölcsönt a 180 milliós Nigéria. "Nekünk kellene hitelt adnunk Magyarországnak és nem fordítva" – mondták. Többen is arra emlékeztettek: természeti erőforrásai alapján Nigéria a világ egyik leggazdagabb országának lenne, ám a tolvaj politikai elit miatt erre esélyük sincs. Legtöbbjük évek, évtizedek óta él Magyarországon – összességében úgy 800-900 állandóan Magyarországon élő Nigériairól tudnak, többségében értelmiségiek, mérnökök, orvosok. Többen is elmondták: szerintük az utóbbi pár évben Magyarország is kezd egyre inkább Nigériára emlékeztetni, már ami a politikusok lopását illeti, noha az Orbán-klán gazdagodása sokkal inkább feltűnő egy nigériainak, mint a magyaroknak. Ők odahaza már sok hasonló politikust láttak, így hamarabb észreveszik az árulkodó jeleket.

Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem! - írja közleményében Varga Zoltán, a DK debreceni önkormányzati képviselője.