Az NHKV-t tavaly alapították a 2013-as díjcsökkentés, illetve e szint tartása miatti hulladékcéges panaszok látszólagos orvoslására. A munka és a szakmai felelősség továbbra is az önkormányzati szállítókat terheli, a díjakat viszont már az NHKV szedi be, amely aztán azt különböző szempontok alapján visszaosztja az iparágba. A tervek ellenére az NHKV első évében nem, vagy csak rendkívüli csúszással volt képes kiállítani a kukaszámlákat. Azóta az időbeli csúszás mértéke csökken ugyan, de a rendszer még most se olajozott – vélte kérdésünkre Markó Csaba, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége szakmai igazgatója. A társaságoknak így is át kell hidalniuk legalább egy negyedévnyi pénzszükségletet. A rezsicsökkentés fenntartása kétségkívül tartósítja a hiányt: a fejlesztési szükségleteken túl például az országos munkaerőszűke gyakorol béremelési nyomást. A társaságok mindazonáltal elkötelezettek a szolgáltatás fenntartása mellett: Markó Csaba ismeretei szerint, ha „nagy a baj”, az NHKV hajlik a rendkívüli gyorssegélyekre.
Az NHKV-rendszernek ugyan - például a fejlesztések központosítása terén – lehetnének előnyei, a lakosság önhibáján kívül több negyedévnyi számlával kénytelen egyszerre szembesülni, ami komoly fizetési gondokhoz vezet - hívta fel a figyelmünket Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége elnöke, Tab fideszes polgármestere. Emellett a veszteséges hulladékszállítás is fokozatosan leépül. A cégek, illetve az azokat üzemeltető helyhatóságok lehetőségeik legvégső határáig igyekeznek a katasztrófavédelem bevonása nélkül megoldani a szemét elszállítását. Ilyenkor általában eseti, áthidaló megoldások segítenek. Markó Csabához hasonlóan Schmidt Jenő is úgy tudja, hogy az NHKV nem csak a beszedett díjakkal, hanem költségvetési pénzekkel is segítheti az ágazatot. (Vagyis az Orbán-kormány a „rezsicsökkentés” okozta hiányt az adófizetőkre terheli úgy, hogy ráadásul az EU-ban a cégek állami támogatása tilos.)