Marin Bondar az Agerpres hírügynökségnek elmondta: míg az első félévben a román-magyar határszakaszon 947 határsértőt tartóztattak fel a román hatóságok, július elseje és augusztus 21. között már 661 határsértő esetében intézkedtek. Utóbbiak közül 567-en a zöld határon próbáltak Magyarországra jutni, 94-en pedig a határátkelőhelyeken próbálkoztak járművekben elbújva, vagy hamis iratokat felmutatva.
A parancsnok szerint azok közül, akik július elseje óta a zöld határon próbálkoztak, 305 személyt a magyar határrendészettel együttműködve tartóztattak fel, 260 személy esetében a román határrendészek önállóan jártak el, két személy pedig átjutott Magyarországra.
"Amikor a magyar fél veszi észre az éjjellátó felszereléssel, hogy román oldalon egy csoport közeledik a határhoz, akkor figyelmeztet bennünket. Az ilyen csoportokat úgy tekintjük, hogy közösen fogtuk el" - magyarázta a parancsnok. Hozzátette: a legnagyobb nyomás a Temes és Arad megyére, a Temes megyei befogadó központ közelébe eső határszakaszra nehezedik.
Marin Bondar elmondta: a határsértők 78 százaléka korábban menedékért folyamodott Romániában. Ezek legtöbbje (371 személy) Irakból származik, de sokan érkeztek Szíriából (107), Pakisztánból (26) és Afganisztánból (18) is.
A regionális parancsnok szerint a kivizsgáló szervek munkaerőhiánya, a határsértők élelemmel való ellátása és a tolmácsok biztosítása jelentik a legnagyobb kihívást a román határrendészet számára. Megjegyezte, a határsértők elfogása után 12 órát is eltarthat a kivizsgálás. Ebben az időszakban civil szervezetek segítenek a menekültek élelemmel, vízzel való ellátásában, hiszen a határrendészetnek nincsenek erre előirányzott pénzforrásai.
A román határrendészet regionális parancsnoka szerint egyszerűsödne a rendszer, ha a határsértést nem bűncselekménynek, hanem csak kihágásnak tekintenék. Azt is szükségesnek tartotta, hogy a román belügyminisztérium tolmácsokat képezzen ki.
