Kecsmár Krisztián kiemelte: Magyarország korábban megtámadta a kvótahatározatot az EU bírósága előtt, ebben az eljárásban szeptember elején lesz ítélet, ezért kérdéses, hogy miért kellett elindítania a Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárást a kvótahatározat be nem tartása miatt az ítélet bevárása nélkül. A Bizottság véleményére adott válaszában a kormány kifogásolta a kettős mérce és a szokatlanul rövid határidők alkalmazását – mondta az államtitkár.
Csakhogy valójában a két eljárásnak nincs sok köze egymáshoz, ráadásul július végén az Európai Bíróság már közzétette főtanácsnoki véleményét, mely szerint a kvótapert úgy, ahogy van elbukja a magyar kormány. Azt pedig, hogy a kvótaper nem joghalasztó erejű, az Európai Bizottság tette egyértelművé többször is. Érdemes ugyanis felidézni: 2015. szeptember közepén az uniós belügyminiszterek két jogszabályt hoztak összesen 160 ezer, Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérő szükséghelyzeti befogadásáról. Az egyes országoknak központilag megszabott kvóták alapján, két év alatt kellene áthelyezniük a nemzetközi védelemre szoruló embereket, miután megvizsgálták és elfogadták a menedékkérelmüket. A határozatokat Magyarországon és Szlovákián kívül Csehország és Románia nem szavazta meg, mégis hatályba léptek, mert a huszonnyolcak többsége jóváhagyta. A magyarországi “kvóta” 1294 fő, ám mostanáig egyetlenegy embert sem fogadtunk be. Sőt, a kabinet – a szlovák kormánnyal karöltve – még 2015 végén az Európai Bírósághoz fordult.
Azt pedig szintén megírtuk, hogy a figyelmeztetéseket követően idén június elején az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen, amiért hazánk – más tagállamokkal együtt – nem hajlandó végrehajtani a menekültkvótákra vonatkozó határozatot. Miután a Bizottság – teljesen megszokott határidőket hagyó – kifogásaira semmiképpen sem válasz a kvótaperrel való kormányzati érvelés, teljesen egyértelmű, hogy a következő szakaszába fogják léptetni a kötelezettségszegési eljárást, melynek végén az uniós bíróság szankciót is kiszabhat Magyarország ellen. Ez a szankció állhat egyösszegű bírságból vagy olyan napi bírságból, amelyet addig kell fizetnünk, amíg végre nem hajtjuk a közös uniós döntést.
