oltás;gyerekek;bárányhimlő;

Fotó: Shutterstock

- Most aktuális a második oltás

A szeptemberben közösségbe kerülő gyermekeknek - a napokban - augusztus második felében célszerű beadatni a bárányhimlő elleni második oltást.

A napokban érdemes beadatni a második bárányhimlő elleni oltást a szeptemberben közösségbe menő gyermekeknek. A betegség elleni hatékony védelemhez két oltásra van szükség, ezért a közösségbe kerülő gyerekeknek legkésőbb augusztus második felében célszerű beadatni az ismétlőoltást - hívja fel a szülők figyelmét a GSK infektológus szakértője. "A bárányhimlő elleni védekezés szempontjából az az optimális, ha a kisgyermekek a közösségbe kerülés előtt, 15 és 18 hónapos korban kapják meg a betegség elleni védőoltást. A második adagot 6 héttel az első adag után célszerű beadni, de a két dózis beadása között legkevesebb 4 hétnek el kell telnie" - foglalja össze dr. Dr. Janitsáry Anna.

A sokszor alábecsült, ám nagyon gyakori fertőző betegséget, a lázzal, viszkető hólyagos kiütésekkel járó bárányhimlőt nem szabad félvállról venni. A szeptemberben óvodába, iskolába kerülő gyerekek között sokszor járványszerűen söpör végig a fertőzés – ez védőoltással elkerülhető, ha időben kialakítjuk a védettséget.

A legfrissebb statisztikák szerint a betegség tényleges hazai előfordulása több mint duplája a jelentett évi 35-40 ezer esetnek. Egy friss tanulmány, mely a bárányhimlő elleni védőoltás hatékonyságát elemzi, úgy becsüli, hazánkban a betegek 60 százalékát nem is jelentik, a fertőzöttek száma évente valójában 97 ezer fő körül alakul. Világszerte a bárányhimlős betegek 90 százaléka 15 évesnél fiatalabb, döntő többségük 5 év alatti gyermek.

A szakértő szerint veszélyes tévhit, hogy a bárányhimlőn át kell esni, hiszen a betegség akár súlyos szövődményekkel és kórházi kezeléssel is járhat. Hét uniós országban már az oltási rendben szerepel a kétadagos védőoltás; a fertőzés elleni magas fokú védettség a második adag beadása utáni hetekben alakul ki.

A bárányhimlő cseppfertőzéssel terjed, átviteléhez testi kontaktus sem szükséges. A vírus a hétköznapi használati tárgyakon, ruházaton is életképes, de leginkább belélegzés útján terjed, elég, ha 20-30 percig közös helyiségben vagyunk a beteggel. A WHO hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset végződik a beteg halálával.

Felnőttekre is veszélyes
A közösségbe kerülő gyermekek mellett a bárányhimlő a várandós nőkre, a többgyermekes családokra és a fertőzésen még át nem esett felnőttekre is veszélyes. A felnőttkori bárányhimlő ráadásul súlyosabb lefolyású és a szövődmények előfordulásának kockázata is nagyobb. Ezért a gyermekvállalást tervező, a betegségen át nem esett fiatal nők és párjuk számára is ajánlott az immunizáció. A terhesség időszaka alatt a védőoltás beadása ellenjavallt.
A bárányhimlő elleni védőoltások beadása után leginkább enyhe nemkívánatos tüneteket észlelhetünk. Az oltás helyén leggyakrabban fájdalom, duzzanat, pirosság, bőrkiütés alakulhat ki, illetve hőemelkedés, láz is előfordulhat.
A bárányhimlő fokozottan veszélyes a többgyermekes családokra, tapasztalatok szerint a még otthon lévő kisebb testvérek betegsége jóval több és erőteljesebb kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart, mint a közösségben lévő első gyermeké.

Miközben az oktatási államtitkár állítja: az Orbán-kormány által választott út helyes, s a most kinevezett közoktatási intézményvezetőknek is ezen kell járni, az eredmények cáfolják Palkovics Lászlót.