;

Donald Trump;Washingtoni napló;Charlottesville;

- Charles Gati: Apja fia

1927 májusában, az olasz fasizmus rajongói és a Ku Klux Klan (KKK) hívei New York két külvárosában – az egyikük Bronxban, a másikuk Queensben – masíroztak. A mintegy ezer KKK támogatót Queens lakói nagy ellenszenvvel fogadták, kitört a verekedés, a rendőrség hét letartóztatásról számolt be. A hét között volt Fred C. Trump, akkor 21 éves későbbi vállalkozó, majd az elnök apja, címe: 175-24 Devonshire Road, Jamaica, New York. Egy tudósítás szerint nem követte a rendőrök utasítását, hogy menjen haza. Másnap szabadon engedték.

A KKK gyűlölte a feketéket és a zsidókat, de akkoriban külön célpontja a katolikus Al Smith volt, New York állam kormányzója, a Demokrata Párt elnökjelöltje 1928-ban. A KKK csak az Amerikában született protestánsokat vélte igazi amerikainak.

Többet lehet tudni Trump papa építkezéseiről, különösen arról a 27 ezer lakásból álló komplexumról, amelyet New York városának támogatásával épített a II. világháború után. Különféle ürügyekkel nem engedélyezte, hogy feketék is bérelhessenek ott lakásokat, törvényeket szegett meg ezzel, és azzal is, hogy selejtes (sub-standard) építkezési anyagokat használt, s végül 3,7 millió dollárral nem tudott elszámolni. Woody Guthrie, a nemhivatalos amerikai himnusz – az antikapitalista „This Land Is Your Land” – szerzője egyik balladájában („Old Man Trump”) örökítette meg később, és a dalban rasszistának bélyegezte az elnök apját.

Pár évtizeddel később, 2015-ben Donald Trump, a mai elnök egyik nyilatkozatában szenvedélyesen tagadta apja 1927-es letartóztatását. (Donald 20 évvel a rendőrségi naplóban regisztrált esemény után született, tehát közvetlen élménye nem volt.) A lakásépítési vádakat is visszautasította, pedig azokat nemcsak New York városa, de egy szenátusi meghallgatás is igazolta.

A hűséges fiú azonban azonosította magát a papával. „Örökségem gyökerei apámtól” erednek mondta, szintén 2015-ben.

Az elnök múlt heti nyilatkozatai a rasszista örökséget alá is támasztják. Miután a virginiai Charlottesville-ben a neonáci, fehér felsőbbrendűséget hirdető, antiszemita söpredék összecsapott az ellenfeleivel, az elnök mindkét oldalt egyformán elítélte. Azt is hozzátette, hogy mindkét oldalon voltak jó szándékú résztvevők. Joggal kommentálta úgy Trump három nyilatkozatát Orrin Hatch, a Szenátus Republikánus korelnöke (akit először 1976-ban küldött az ultrakonzervatív Utah állam Washingtonba): „Nyolcéves voltam, amikor Jesse bátyám életét áldozta a második világháborúban. Nem azért halt meg a Hitler elleni harcban, hogy itt és ma náci eszméket relativizáljunk. Mindig és mindenhol habozás nélkül fogok felszólalni a gyűlölet ellen.”

Hatch szenátor mögött egyre több republikánus áll. Trump már csak 34 százalékos támogatottságot élvez. A kampány során tett ígéreteit nem váltotta be, fontos törvényjavaslatait a republikánusok által irányított kongresszus rendre elutasította. Az elmúlt hét tovább gyöngítette az elnök hatalmát – és Amerika befolyását világszerte.