"Ismét védenünk kell határainkat" - jelentette ki Áder János a Kossuth Lajos téren tartott augusztus 20-i tisztavatáson. A köztársasági elnök ünnepi beszédében arról értekezett: csaknem három évtizeddel szabadságunk visszanyerése után „újra látnunk kell, hogy csak az lehet igazán a miénk, amit újra és újra képesek vagyunk megvédeni”. Áder lényegében Szent László történetének, s szerinte a király Szent Istvánt követő politikai szerepvállalásának felelevenítésével csaknem ódát fogalmazott - az ott jelen nem lévő - Orbán Viktornak, aligha lehetett ugyanis félreérteni szavaiban a kormányfő jobb színbe hozásának igyekezetét. Áder beszéde végén úgy fogalmazott: hiába sárgultak meg a krónikák lapjai, hiába telt el annyi idő, született és halt nemzedékek sora, és változott annyit a világ, a hazaszeretet fölött nem járt el az idő. „Elég, ha ugyanúgy szeretjük ezt a közös hazát, ahogy szüleink és azok szülei tették. Határtalanul. Mert a haza minden előtt”.
A tisztavatáson beszédet mondott Simicskó István is, aki szerint csak az a keresztény hit, amelyet Szent Istvántól kaptunk, vihet előre minket. A honvédelmi miniszter már konkrétabban utalt a kormány menekült- és Brüsszel-ellenességére: „Brüsszel feladja hitét, elveszíti fundamentumát” – jelentette ki. Eközben a kancelláriaminiszer Lázár János Hódmezővásárhelyen ünnepelt, ahol szintén a határvédelemről regélt: „Az emberek többsége egyetért azzal, hogy Európa vezetőinek már régen nem a migránsok elosztásának módján kellene a fejüket törni, hanem azon, hogyan lehetne a kontinens megszállásának véget vetni. Különben néhány emberöltő alatt hátrányos helyzetű kisebbséggé válunk saját hazánkban, sőt a saját kontinensünkön.”
Erdő Péter bíborosnak adta át a Szent István Rend díjat az államfő, amiért "mindig a nemzet pótolhatatlan méltóságát szolgálta".
Erre Kósa Lajos sem nagyon tudott rákontrázni: "Magyarország az elmúlt több mint ezer évben a Szent István-i utat járva sikeres ország maradt Európa huzatos szívében" - mondta a Fidesz-frakcióvezető Debrecenben, ahol Brüsszeltől féltette Európát, s a kereszténység védelméhez keresett szövetségeseket. Sok dolga Kövér László beszédírójának sem volt: a kormánypárti házelnök már szombati interjújában lényegében elküldött mindenkit melegebb éghajlatra, aki nem fideszes, de az ünnep fényét Kövér azzal is emelte, hogy Zalaegerszegen szó szerint fölolvasta a kommunikációs sorvezetőt. Eszerint: ahogy kétezer évvel ezelőtt, úgy most is politikai és eszmei küzdelem zajlik az európai nemzetállamok felszámolása érdekében. (Megjegyeznénk, hogy kétezer évvel ezelőtt vélhetően sem a nemzet, sem a nemzetállam fogalma nem létezett.)
Kövér ezután meglepőt húzott: nem mondta ki Soros György nevét, csupán a pénzügyi spekulációval állította szembe az unortodox magyar gazdaságpolitikát, na meg a határok védelmére szólított fel. A hétvége sztárja ugyanakkor egyértelműen a már szombaton fölszólaló Lezsák Sándor volt. Az Országgyűlés alelnöke ugyanis a Magyarok Nagyasszonyához szólva azt mondta: "Nehéz időt élünk, Istenünket becsmérlő és tagadó emberáradat özönlik felénk, amelyet tévelygő európai vezetők, gátlástalan pénzváltók, szellemi kufárok hipnotizálnak, (...) de ebben a nehéz időben is nyugodt erőt képviselünk, mert hittel valljuk, hogy az egészséges veszélytudat szervezi a történelmi megbékélést szerte a fenyegetett Európában".
Vásáry Tamás zongoraművész "távolba mutató, magas célokat állított maga elé.
"A magyar emberek többsége joggal érezheti, hogy Szent István álma beteljesületlen maradt" - jelentette ki mindezekkel szemben Botka László. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje Szegeden tartott ünnepi beszédében ki is mondta: vissza kell térnünk Európához, mert csakis akkor tudunk boldog, összetartozó nemzete lenni a Kárpát-medencének, ha nagyobb felelősséget vállalunk egymásért határon innen és túl is. "Az államalapítás ünnepének szellemiségétől nem idegen tiltakozni azokkal szemben, akik nem jó irányba kormányozzák Magyarországot" - utalt az Orbán-kormány politikájára Botka. Szeged polgármestere szerint Magyarország tele van igazságtalanságokkal és lesújtó történetekkel, márpedig a hazafiság azt jelenti, hogy "a következő nemzedéknek is megóvjuk történelmi, kulturális örökségünket, szétszakadó társadalmunkat pedig ismét egybeforrasztjuk".
Eközben Gyurcsány Ferenc arról írt, hogy az Orbán-rezsim "saját képére akar formálni bennünket, valódi államalkotónak csak önmaga meggyőződését osztó, az őt hűen követőket fogadja el. Így lettünk mi saját hazánkban Orbán államának ellenségei. Hazátlanok a hazában. Ezért nem ünneplek velük, hanem harcolok ellenük" - fogalmazott a DK elnöke.
