Sok építési vállalkozó a megrendelések idei robbanásszerű növekedése miatt korszerűsíti eszközparkját, mert a gépesítéssel mérsékelhető a szakemberhiány okozta gond. A konjunktúrát a lízingpiacon is érzékelik. Az építőipari gépekre a lízingcégek 8,33 milliárd forintot helyeztek ki az első félévben, ez 33 százalékos növekedést jelent a múlt év azonos időszakához képest, egyben ez a legmagasabb összeg az utóbbi években - közölte a Magyar Lízingszövetség a részletes féléves adatok elemzése alapján. Az építőgépeknél 2013 óta az első féléves finanszírozott összegek 3,4-7,7 milliárd forint között mozogtak.
Az építőipari gépek lízingje iránti kereslet az ágazat fellendülésével magyarázható - kommentálta az adatokat Tóth Zoltán, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Az építőipar ugyanis 2017 első félévében 27 százalékos növekedést ért el. Ha pedig az ágazat növekedése tartós marad, akkor a következő 1-2 évben az építőipari gépek finanszírozása jelentősen növekedhet a Lízingszövetség előrejelzése szerint.
A gépek iránti keresletet magyarázza az is, hogy egyre több vállalkozó ismeri fel, a technológiai fejlesztések nélkül kihullhat a rostán. Nyugat-Európában már a kőművesmunkák automatizálása is a kézzel fogható jövő - nyilatkozta a Népszavának egyebek mellett Csorba Kázmér, az Építőgép-Forgalmazók és Bérbeadók Szövetsége (ÉBSZ) elnöke.
Az építőipar mostani élénkülése elsősorban a magasépítést és annak gépesítését érinti, azonban várhatóan az ágazat más területein is beköszönt a konjunktúra. Az ÉBSZ tagjai elsősorban a mélyépítés/földmunka gépeiben érintettek, emellett magasépítéshez használt gépcsoportok is megtalálhatók a szövetség tagjainál. A nehézgépek forgalmazói, bérbeadói 2018-tól számítanak fellendülésre. Már csak azért is, mert megkezdődnek az újabb autópályaszakaszok, illetve gyorsutak építései is, például az M4-es autópálya hossza 30 kilométerrel bővül, az R67-es kétszer két sávos gyorsút ugyanekkora hosszban készülhet el.
Nemzetközi összehasonlításban a magyar vállalkozók sokkal inkább előnyben részesítik a saját tulajdonú eszközöket, mint nyugati társaik, még mindig idegenkednek a lízingeléstől, bérléstől. Ennek ellenére vannak olyan gépcsoportok, mint például a homlokzati szerelőállványok, ahol már ma is jóval több a bérelt eszköz, mint a saját, de érezhető a tendencia a mini kotróknál, kézi tömörítő eszközöknél is. A nagyobb földmunkagépeknél is növekszik a bérlési igény. Ezeket általában évekre kölcsönzik a vállalkozók. Összességében a gépek egyharmadát bérlik a vállalkozók, a vásárlások - a lízinget is ideszámítva - fedik le a piac kétharmadát - tette hozzá az ÉBSZ elnöke.
A hazai építőipar gépesítése, az arra alapozott technológia meglehetősen vegyes képet mutat, azonban elmondható, hogy a nagy márkák mind jelen vannak, és piaci részesedési arányuk hasonló a nyugat-európaihoz. Gyakori azonban, hogy a tendernyertesek alvállalkozóknak, azok pedig további alvállalkozók adják ki a munkát. A sor végén levő cégeknél általában nagyon régi, elavult, alacsony termelékenységű gépek is működnek, amelyek ráadásul nem is üzembiztosak. Ebből azután határidő csúszások és láncfizetési gondok is adódnak - mutatott rá az ÉBSZ elnöke.
Az alvállalkozói rendszer miatt a gépesítés építési költségre gyakorolt kedvező hatása is nehezen mérhető. Természetesen az igaz és könnyen kiszámolható, hogy egy új, modern, üzembiztos gép termelékenysége többszöröse egy régi, elavult eszközének. Ám a kis és középvállalkozók (kkv) esetében az alultőkésítés és a bizonytalanság gátja az új gépek beszerzéseknek. Nem látnak előre 5-6 évre, márpedig egy új gép megtérülésénél legalább ennyivel kell számolni – jegyezte meg Csorba Kázmér.
A lemaradás hatásai beláthatatlanok. Az egyik nagy nyugat-európai építőipari konszern asztalán már olyan a géptervek fekszenek, amelyek önállóan, emberi kéz nélkül, komplett házak falazatát képesek felhúzni. Az elektronizálás, az informatika felhasználása, a gépek online rendszerű figyelése viszont már szinten mindenhol gyakorlat. Ritka az a gyártó, amelyik ezzel a trenddel szembemegy és az üzembiztonságot az egyszerűségben látja.
