Kiüresedett a népszavazás intézménye és nem is: míg a rendszerváltozás óta egyetlen civil kezdeményezés sem jutott el a szavazóurnákig, illetve a politikai szereplők közül is csupán egykor az akkor ellenzéki Fidesznek sikerült – eredménytelenül – országos népszavazást tartatni, a megkérdezett szakértők szerint mégsem véletlen, hogy a kis pártok most is beadványokkal bombázzák a Nemzeti Választási Irodát (NVI). Számszaki tény azonban, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB). Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Amennyiben azonban az NVB futószalagon hozott elutasító döntéseit felülbíráló Kúria döntése nyomán mégis hitelesítenek egy kérdést, úgy a párt még az országgyűlési választások előtt kampányüzemmódba kapcsolhat, felkészítheti tagságát a későbbi választási hajrára. Az országos ügydöntő népszavazás kötelező kiírásához szükséges 200 ezer aláírás összegyűjtése ráadásul választási adatbázis kiépítésére is rendkívüli módon alkalmas.
„Ez persze olyan, amit egyik párt sem fog bevallani” – mondta lapunknak László Róbert a választói adatbázis-építésre vonatkozó felvetésre. A Political Capital választási szakértője szerint természetesen „az is lehet, hogy akadnak köztük tisztességesek, akik nem készítenek másolatot az aláírásgyűjtő ívekről, de a politikusok már csak olyanok, hogy bárminek ellen tudnak állni, kivéve a kísértésnek”. Úgy vélte: „márpedig semmi kockázata nincs annak, hogy lemásoljanak néhány ezer aláírásgyűjtő ívet, miközben nagyon hasznos adatokat tartalmaznak.” László Róbert szerint tehát valóban lehet olyan értelmezése a népszavazási "dömpingnek", amely a választópolgári adatbázisépítést szolgálja. Ugyanakkor a szakértő szerint más szempontból sem teljesen hatástalan a népszavazás intézménye: bár egyik esetben sem írták végül ki a szavazást, de két olyan kezdeményezés is volt, amivel ellenzékből meghátrálásra lehetett késztetni a kormánypártot. Ilyen volt az MSZP népszavazási fellépése a nagy bevásárlóláncok vasárnapi nyitva tartásáért, illetve a Momentum váratlanul és minden korábbi próbálkozást felülmúlóan sikeres aláírásgyűjtése, mely nyomán a olimpiai pályázatot kellett a Fidesznek elengednie.
Csakhogy az számszaki tény, hogy szinte az esélytelen nyugalmával indul az, aki országos ügydöntő népszavazást akar kezdeményezni a NVB-nél. Az idén benyújtott 98 (és 95 eddig elbírált) kezdeményezésből ugyanis 2 kivétellel mindre nemet mondott - legalábbis első körben - a Patyi András vezette testület. Vágó Gábor állami bérplafonra vonatkozó népszavazási kérdését a Kúria felülbírálata után hagyták jóvá, az NVB által első körben átengedett másik, a korrupciós bűncselekmények büntethetőségére vonatkozó felvetésének ügyében pedig épp a Kúriának kell döntenie. Így az egyetlen valódi kivétel: a karácsony munkaszüneti nappá nyilvánításának politikailag semleges és a Fideszre nézve tökéletesen veszélytelen kérdése volt. Ebből a szempontból az NVB a keddi ülésén is a szokásos formáját hozta: az alaptörvényre és az egyértelműség hiányára hivatkozva nem hitelesítette a Civil Mozgalom Egyesült (CME) népszavazási kezdeményezését, ami a választási kamupártok elterjedését akadályozta volna meg azzal, hogy megtiltotta volna a pártok állami támogatását a választási kampányban. Hasonlóan nem sok eséllyel kecsegtet a napokban a nyilvánosság elé lépett Magyar Polgári Világ nevű, szintén most bejelentkezett párt népszavazási kezdeményezése arról, hogy akarunk-e belépni az euróövezet előszobájának tekintett európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe.
Tóth Zoltán választási szakértő szerint egyértelmű, hogy mind az NVI, mind az NVB „nihilszervezet”, azaz kizárólag a politikai utasításokat hajtanak végre. Szerinte éppen ezért kizárható, hogy választásokig akár a hitelesítésre váró Pukliék, vagy éppen az állami vezetők bérplafonjáról szóló népszavazáshoz időközben már az aláírásokat gyűjtő Vágó Gábor javaslatáról valóban népszavazást írhassanak ki. Nemcsak a kérdés, vagy az összegyűjtött aláírások hitelesítése miatt, hanem a népszavazások kiírásának más szabályai is ezt gátolják. „Ma ugyanis teljességgel a politika szándékán múlik, hogy mikor írnak ki egy népszavazást” - magyarázta Tóth, aki szerint az engedélyezés jogi rendszere teli van olyan gumiszabályokkal, amelyekkel egyaránt lehet négy-öt hónap a kiírási procedúra, de másfél év is. Egyetlen példa: ha egy szervezet össze is gyűjt 200 ezer aláírást, úgy a NVI dönthet úgy, hogy két emberre bízza az aláírások átvizsgálását, azonosítását – így 45 napra nyúlik az eljárás – de dönthet úgy is, hogy száz embert vezényel oda, így két nap alatt megvannak ezzel. „A gumihatáridők jogi bizonytalanságok is arra mutatnak rá, hogy a népszavazási törvény olyan politikai megrendelésre készült, hogy csak a Fidesz által támogatott kérdéseket lehessen kitűzni népszavazásra – fogalmazott Tóth.
