A biztos segítségét az édesanya kérte, akinek gyermekét állítása szerint bántalmazta a veresegyházi Gyermekliget Általános Iskola egyik tanára. Miután pedig ezt az anya egy szülői értekezleten szóvá tette, az igazgató a gyermek tanulói jogviszonyának megszüntetését kezdeményezte: átadott a szülőnek egy, az iskolaváltoztatásról szóló, a gyermek adataival kitöltött nyomtatványt, egyben azt is közölte, hogy a gyermek az őszi szünet után már nem járhat abba az iskolába. A biztos már korábban is több jelentésében és az ügyről készültben is hangsúlyozta, hogy az emberi méltósághoz való jog a köznevelés intézményeiben is mindenkit, tehát a gyermeket is megilleti. Mind alapelvi-alapjogi szinten, mind pedig tételesen tiltott a tanulók testi és lelki bántalmazása, megalázó büntetése. (...)
A biztos vizsgálta, hogy az Iskola vezetése pontosan milyen eljárást folytatott le a szülő jelzése után. A jelentés feltárta, hogy az igazgató azért nem indított vizsgálatot, mert az anya a bántalmazásról nem nyújtott be külön beadványt, a panaszának csak a szülői értekezleten adott hangot. Az érintett pedagógus pedig pár nappal azelőtt kezdeményezte a jogviszonya megszüntetését, hogy az igazgatóhoz megérkezett volna az ügyben az ombudsman írásbeli megkeresése.
Az alapvető jogok biztosa arra emlékeztetett, hogy az intézmény vezetője felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. Ennek alapján - és függetlenül attól, hogy milyen formában jutott tudomására a testi fenyítés – már akkor kötelessége lett volna a körülmények tisztázása majd annak eredményétől függően a további lépések megtétele, amikor felmerült a bántalmazás lehetősége. Székely László ombudsman megállapította, hogy az igazgató nem tisztázta a tudomására jutott eset körülményeit, még azt sem, hogy az egyáltalán megtörtént-e. Ez a mulasztás sértette a tisztességes eljárás való jogot, figyelmen kívül hagyta a gyermek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét is.(...)
A biztos megállapította, hogy az igazgató visszaélt a hatáskörével, azon túllépve, a bántalmazás körülményeinek feltárása helyett a panaszos szülővel és a tanulóval szemben nyomásgyakorlásként alkalmazta a jog eszközein kívül eső eltanácsolást. Az ombudsman szerint ezzel megsértette a szabad iskolaválasztás törvényben rögzített jogát, összességében pedig a panaszos és gyermeke tisztességes eljáráshoz való jogával összefüggő súlyos visszásságot okozott.