Harmincöt török újságíró ellen adtak ki elfogatóparancsot csütörtökön Törökországban. A vád ezúttal is az, hogy állítólag kapcsolatban álltak a 2016. július 15-16-i puccskísérlet elkövetőivel. A kapcsolatot pedig azzal bizonyítják, hogy a megvádolt újságírók ugyanazt a titkosított üzenetküldő mobilapplikációt, a ByLock-ot használták, mint amit puccsisták, vagyis a hatalomátvételi kísérlet fő felelősének tartott, az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónok törökországi hívei. A ByLock vélt vagy valós használatáért már nagyon sok török került rács mögé az elmúlt egy évben, köztük számos bel- és hadügyi alkalmazott, az igazságszolgáltatásban, oktatásügyben vagy médiában dolgozó.
Az állítólagos titkosított üzenetküldő rendszer használata az egyik, de nem a leggyakoribb ok a meghurcoltatásra, bebörtönzésre Törökországban. A tavaly július óta elbocsátott több mint 150 ezer közalkalmazott és több mint 50 ezer bebörtönzött „puccsista” zömét terrorváddal illették, s ugyanilyen jogcímen indítottak eljárást 170 ezer ember ellen. Ám a terrorizmus is relatív fogalommá vált Erdogan rezsimjében, hiszen az úgynevezett güllenisták is már terroristának számítanak, mint ahogy a bebörtönzött kurd parlamenti képviselők, pártvezetők és polgármesterek is mindnyájan azok. Épp a tömeges kurd vezetői letartóztatások igazolják legbeszédesebben, hogy a szűnni nem akaró tisztogatási hullámnak sok köze nincs a tavalyi puccshoz, hiszen a kurdok egyértelműen nem Gülen hívei, s a Kurd Munkáspárthoz(PKK) is legtöbbjüknek annyi köze van, hogy azonos etnikumhoz tartoznak, amely nem fér bele az elnök jövőről szőtt elképzeléseibe.
A média kezdettől fogva a maga illiberális államát építő Erdogan fő ellenségének számított, kezdetben a legismertebb ellenzéki majd kurd adókat, újságokat zárták be, később a kisebb mértékben kormánykritikus orgánumok is sorra kerültek. A Törökországi Újságírók Szövetségének adatai szerint mintegy 150 sajtóterméket zártak be és 160 újságírót börtönöztek be az elmúlt egy évben. Az eddig letartóztatott újságírók legtöbbjét is terrorizmussal vádolták meg és válogatás nélkül kapcsolatba hozták egymással akár rivalizáló, semmiféle kapcsolatban nem lévő terror, vagy annak mondott csoportokkal. A csütörtöki elfogatóparancsok kapcsán azonban egyelőre elmaradt a terrorvád, már egy applikáció puszta használata is elég ahhoz, hogy embereket őrizetbe vegyenek, lakásukban házkutatást végezzenek.
S mindezt alig néhány nappal azután, hogy (július 25-én) megkezdődött az egyik legismertebb ellenzéki napilap, a Cumhuriyet terrorizmussal vádolt 19 vezetőjének és munkatársának pere. A Cumhuriyet munkatársait azzal vádolják, hogy olyan fegyveres terrorszervezetek támogatói és védelmezői, mint a szakadár PKK, Gülen nemzetközi mozgalma, illetve a Forradalmi Népi Felszabadítási Párt-Front (DHKP-C) nevű szélsőbaloldali csoport, illetve olyan írásokat közölt, amelyek messze túlmutattak a sajtószabadság biztosította bírálaton, aszimmetrikus háborút indítva és célba véve ezzel a köztársaság kormányát és Erdogan államfőt. A tegnapi újabb média ellenes támadás egyértelművé tette, Törökországban Erdogan illiberális rezsimjének mindenféle bírálata szabadságvesztéssel jár.
Ősellenségnél kért és kapott menedéket az iráni újságíró
