A júniusi 1,9 százalékos - éves visszatekintésű - infláció után, a piaci várakozásokat kissé meghaladva, az elmúlt hónapban 2,1 százalékos fogyasztói árindex növekedést mértek a KSH statisztikusai. Így valószínűleg hosszú időre elköszönhettünk 2 százalék alatti szinttől. Korábban a szakértők nem igazán érzékelték a kibontakozóban lévő inflációs nyomást, ami a maginflációs mutatóban azonban már szemmel láthatóvá vált. A maginflációs ráta – amely megragadja az inflációs folyamatok alapvető tendenciáit – tavaly nyár óta gyorsul és júliusban elérte a 2,6 százalékot. Az év egészére viszont átlagosan még csak 2,3 százalékos inflációra számít Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzője azonban jövőre már 3,4 százalékos fogyasztói árindex emelkedést prognosztizál. A jelenlegi 0,9 százalékos alapkamat viszont 2019 első feléig véleménye szerint aligha emelkedik majd.
Az idei év elején több egymással ellentétes hatás befolyásolta az infláció alakulását. Míg néhány termék és szolgáltatás - a baromfihús, a tojás, a nyers tej, a vendéglátás és az internet - áfája csökkent és az üzemanyagárak is növekedtek, addig a kiáramló, magasabb bérek miatt megnövekedett a kereslet, ami viszont az infláció növekedése irányába hatott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérköltségek növekedését a bérterhek csökkentése némileg ellensúlyozza. Hasonló véleményt fogalmazott meg lapunk érdeklődésére Németh Dávid is. A K&H Bank vezető elemzője szerint azonban fontos, az infláció növekedése ellen ható tényező a forint elmúlt hetek során tapasztalt mintegy 3 százalékos erősödése, s az emiatt csökkenő importköltségek. A növekvő bérköltségek tekintélyes részét a cégek "lenyelték" vagy a megtermelt profitjukból ellensúlyozták a drágább munkaerő költségét. Azt azonban Németh Dávid nem tudta megjósolni, hogy meddig tart ez a folyamat. Az infláció nagyobb mértékű növekedése ellen dolgozik a nemzetközi gazdasági környezet is - emlékeztetett a szakember. Az uniós pénzromlás átlagos üteme Magyarországét nem éri el, és az Egyesült Államokból sem érkeznek kedvezőtlen hírek. Így az amerikai szövetségi jegybank szerepét betöltő Fed idei évre tervezett kamatemelését feltehetően csak az év végén, valamikor decemberben hajthatja végre.
Magyarországon a már említett áfacsökkentések ellenére az élelmiszerek 3,3, a szeszes italok és a dohányáruk 5,2 százalékos áremelkedését regisztrálták 12 hónap távlatában. Részletesebben: a sertéshús 12,7, a sajt 10,8, a cukor 8,9, a párizsi, kolbász 8,3, a kávé 7,1, a kenyér 5,4 százalékkal lett drágább egy év alatt. A baromfihús ára pedig 14,9 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt, átlagosan 5,2 százalékkal. A szolgáltatásokért átlagosan 1,8, az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1, a háztartási energiáért 0,7, a ruházkodási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni. Gyorsult a szolgáltatások árnövekedésének üteme is, elsősorban a kulturális, szabadidős és lakásszolgáltatás áremelkedésére hívták fel a figyelmet az elemzők.
Az alacsony alapkamat és a folyamatosan növekvő infláció miatt a lakosság egyre inkább azon gondolkodhat, hogy ilyen körülmények között érdemes-e megtakarítani? Németh Dávid válasza erre a kérdésre: egyértelműen nem! A szakember szerint, ha a költségvetés érdekelt a megtakarításokban, márpedig igen, akkor mind az államnak, mind a kereskedelmi bankoknak érdemes lenne elgondolkodniuk új konstrukciók bevezetésében.