Korábban nem ismert hullámzásokat ír le - éven belül - a magyar GDP arányos államháztartás mérlege. Korábban megszoktuk, hogy az esztendő viszonylag jelentős hiánnyal indul, amelyet a különböző, meghatározott időpontokban befolyó adók az év végéig korrigálnak, a költségvetési törvényben meghatározott, a maastricht-i kritériumoknak megfelelően. A közgazdászok azonban joggal kifogásolják, hogy a hiány lefutása egyre nehezebbé teszi a tervezést. Ezt bizonyítja a nemzetgazdasági tárca által hétfőn közölt adat is. E szerint júliusban 94,4 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás - önkormányzatok nélkül számolt - mérlege. (A zavart mi sem bizonyítja jobban, minthogy a kommentárok így fogalmaznak: "többlettel zárt a hiány".)
Tavaly ugyanebben az időpontban 62,7 milliárd forint volt a hiány. A mostani többlet - a részleteket csak a hónap végén ismerjük meg - a jelentős béremelésekhez kapcsolódó plusz személyi jövedelem-adóbefizetéseknek, és a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékoknak köszönhető. Emellett az idei adatokban megjelentek a termőföld-értékesítésből származó bevételek is. A tárca mindezt a stabilizáció jelének tekinti, amiből az adóalanyok annyit észlelnek, hogy többet vonnak le a jövedelmükből. Emellett bár idén is bővült a csökkentett általános forgalmi adókulcs alá vont termékek köre, és átmenetileg a lakásáfa mértéke is mérséklődött, a megnövekedett forgalomnak köszönhetően az adóbevételek mégis magasabbak lettek.
Az év első hét hónapjában a központi költségvetés hiány a júliusi többlettel együtt 816,8 milliárd forintra csökkent ugyan, de ez is jóval meghaladta a tavalyi 464,8 milliárd forintos deficitet.
A magas hiány annak tudható be, hogy az év első felében meglódultak az uniós projektekhez kapcsolódó kifizetések. S miután az Unió még egyetlen számlát sem fizetett még ki az új pénzügyi ciklusban, a költségvetés megelőlegezi az uniós pályázatok keretében elvégzett munkákat. A kifizetések már elérték a 1090 milliárd forintot, míg az előző év azonos időszakában ez az összeg 601,7 milliárd forint volt. Ezt ugyan a kormány nemzetgazdasági szempontból előnyösnek tekinti, azonban korántsem bizonyos, hogy Brüsszel valamennyi, kormány által teljesítettnek vélt projekt ellenértékét meg fogja téríteni.
