Kulturális fesztivál, amely sokkal több annál: az egy hétre 30-40 ezres kisvárossá alakuló Sziget elsősorban abban különbözik más nagy európai fesztiváloktól, hogy bár fő profilja a zene, rengeteg társművészeti produkciót, múzeumi negyedet, klasszikus és dzsessz muzsikát, valamint társadalmi problémákat feszegető háttérprogramokat is kínálnak a rendezők. Ezek fókuszában idén is a menekültkérdés áll.
„Nagyon fontos, hogy a mindenkit foglalkoztató aktuális témákról is beszéljünk a fesztiválon, és tegyünk arról, hogy ne csak a hivatalos gyűlöletpropaganda jusson el az emberekhez például a menekültüggyel kapcsolatban. Minden félnek van igazsága, de egyelőre nem látszik, hogy minden félnek szándéka is volna arra, hogy a menekültkérdésről emberi módon, pragmatikusan, higgadtan, pró és kontra beszéljen” - említi Kardos József, programigazgató.
Müller Péter Sziámi: azt mondtuk, csinálunk egy egyhetes kultúrországot, amelyben egy picit, néhány centire ellebbenünk a valódi vagy a látszólag valódi létből
A Sátor Határok Nélkül helyszínen az angol nyelvű kerekasztal-beszélgetések mellett az érdeklődők végigjárhatják egy szír menekült szülőhazájából Közép-Európáig vezető útját a bécsi Georg Hobmeier játékfejlesztő és az Ausztriába menekültként érkezett szíriai Abdullah segítségével készített interaktív videojátékon keresztül. Dokumentumfilmeket is vetítenek majd, többek között a Verzió Fesztivál válogatásában. Maga a sátor a budapesti Néprajzi Múzeum és a párizsi Musée national de l'histoire de l'immigration (Bevándorlástörténeti Nemzeti Múzeum) közös programhelyszíne, előbbi idén a roma integrációval kapcsolatos kiállítást, utóbbi a bevándorlókkal való együttélés franciaországi történeti hátterét mutatja be.
A Sziget Kft.-t 1993-ban, néhány hónappal az első fesztivál előtt alapította Gerendai Károly, Müller Péter Sziámi és Karafiáth (akkori nevén Szekfű) Balázs. Utóbbi egy év múlva kiszállt. 2003-ban csatlakozott hozzájuk szervezőtársuk, Takács Gábor. 2007-ben Müller Péter Kedves Ferenc vállalkozó offshore-szerű cégének adta el 45 százalékát, Gerendait és Takácsot pedig kettejük közös cége, a Szigerta Invest váltotta. 2008 elején jelent meg az econetből Est Mediává vált tőzsdei cég, amely milliárdos számokkal dobálózva - alapvetően saját részvényeket ígérve - egyre nagyobb tulajdont kért, ezzel párhuzamosan kivásárolták Kedves Ferencet. Ugyan Gerendaiék az irányítást mindvégig megtartották, 2010-ben a Volt Invest Kft.-n keresztül megjelent a tagok között a vidéki fesztiválokat szervező Fülöp Zoltán és Lobenwein Norbert. 2012-re kipukkadt az Est Media, így Gerendaiék - jórészt OTP-kölcsönből - visszavették tulajdonrészüket. 2013-16 között kölcsönbiztosítékként a Szigerta tulajdonosai között felbukkant Lakatos Péter Videoton-vezér is.
Ez év elején a Szigerta többségi, valamint a Volt Invest kisebbségi tulajdonosként eladta a cég 70 százalékát az amerikai Providence Equity Partnerst képviselő, offshore-szerű LMF Luxcónak. Irányítási jogaikat, illetve 30 százaléknyi részüket - egymás között az eddigi arányokban - megtartották ugyan, de az egyezség szerint az amerikaiak 2020-ban teljesen kitehetik őket.
Kardos szerint „a Sziget nagy hangsúlyt fektet a műfaji sokszínűségre, így a koncertek mellett a cirkuszra, színházra, kortárs táncra, utcaszínházra, mozira és képzőművészetre.
Ezekről a területekről is érkeznek világsztárok, akik először lépnek fel Magyarországon.” A cirkuszok között két québeci társulat, a Machine de Cirque és a Cirque Alfonse emelhető ki, a kortárstánc előadások közül pedig a Compaigne Käfig Pixel című, videoinstallációval kísért darabját várják sokan. Itt lesz a világhírű dél-afrikai táncos és koreográfus, Dada Masilo, aki A hattyúk tava kortárs feldolgozását hozza el - a gender kérdést is feszegetve.
Magyar művészek is fellépnek, többek között a Duda Éva Társulat Breathe! című darabja, valamint Halas Dóra, Nagy Fruzsina és a Soharóza kórus Tabu kollekció című közös produkciója, illetve Kálmán Eszter A tó című előadása. „Nagyon fontos számunkra, hogy a világsztárok mellett a magyar művészeknek is lehetőséget biztosítsunk. A külföldiek egy ilyen fesztiválon jobban meg tudják ismerni a magyar fellépőket, akik teljesen nemzetközi közönség előtt mutatkozhatnak be. A backstage-ben történő találkozásokból pedig gyakran születik közös projekt” - utal egy újabb előnyre Kardos József.
A Szigetet mindeddig nem tudta a politika saját hasznára fordítani. A nagy kivétel Tarlós István, aki 1997-ben egy hajnalon beállított a fesztiválra és Gerendai Károlyt a főkapcsoló leoltására utasította. A főszervező meggyőzte, hogy biztonsági okokból ez senkinek se lenne jó. Noha a következő évtől az éjszakai programokat hangszigetelt sátorban tartották, a Sziget-készülődés eztán az óbudai polgármester fenyegetőzéseiről szólt. 2001-ben Tarlósék előzetesen aláírattak egy megállapodást a szervezőkkel, miszerint „a fesztiválon semmilyen homoszexuális jellegű felvilágosító, vagy egyéb programot nem tartanak”. Leginkább az akkor Szivárvány Sátornak hívott, s melegekkel foglalkozó helyszínt akarták ellehetetleníteni. A melegszervezetek tiltakozása nyomán Gerendaiék három nap múlva bocsánatot kértek és egyoldalúan felmondták az egyezséget. Később bíróság is kimondta a kötelezvény alkotmányellenességét és semmisségét.
Tarlós és Gerendai viszonya később javult: 2005-ben maga a polgármester adta össze Gerendait harmadik feleségével. Ám a csörtéknek nem szakadt vége: Tarlós már főpolgármesterként 2,5 milliárdos helypénzt követelte a szervezőktől – ami a rendezvény megszűntét eredményezte volna -, ám végül 50 millióban megegyeztek.
Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett - mondja Jávorszky Béla Szilárd, zenei szakíró, szerkesztő.
- Van-e a Szigetnek a kulturális rendezvényen túlmutató jelentősége?
- Hogyne. Egyrészt jelentős szociális szerepe: vegyes társaság érkezik Európa minden részéből, a találkozás lehetőségét biztosítva. Rendkívül fontos a Szigetre járók és a rendezők egymásra hatása: a közönség toleranciáját a fesztivál szervezői tudatosan erősítik: jó példa a roma sátor vagy a Magic Mirror, azaz az LMBTQ sátor.
- Lényeges-e, hogy a rendszerváltás környékén indult?
- Igen, fontos az időpont. Az ötlet a rendszerváltás után a politikai felhangú táborok - pl. építőtáborok - megszűnése okozta hiányérzetnek is köszönhető: úgy érezték, hogy az egyhetes feeling-et érdemes lenne visszahozni.
- Miben változott leginkább?
- A Sziget alulról szerveződött, de létezésének feltétele volt a mindenkori politika támogatására is. A szervezők ügyesen lavíroztak a politikusok között, ugyanakkor a fesztivál nem maradt érintetlen a társadalmi, gazdasági változásoktól sem. A közönség egy része számára a törés 1996-ban következett be, a nevet eladták egy multinacionális cégnek, a Pepsi Cola-nak. A 90-es évek közepén kezdődött a fogyasztói piac betörése, ami elhalványította a másik világba lépés illúzióját. Mára a Sziget alternatív szubkultúrából mainstream rendezvény lett. Megtörtént a cégszerű átalakítás, lecserélődött a szervezőgárda, tudatosabbá vált a kommunikáció. Átalakult a zenei kínálat is: az alternatív és rockzenét adó fesztivál popularizálódott. Erősödött azonban az egészségügyi és biztonsági rendszere, és a nagyon erős nemzetközisége rengeteg értéket hoz közel a magyarokhoz.
A szomszédos kerület, Újpest akkori első embere, Derce Tamás a nyugalom megzavarására hivatkozva akasztott pereket a szervezők nyakába. Ám jogerősen mindig vesztett. Demszky Gábor volt főpolgármester is a Sziget-alapítók közé sorolható, mégsem kovácsolt politikai tőkét a kapcsolatból. 2001-ben Torgyán József kisgazda elnök a helyszínen tett ígéreteket - például külön medencét - a szigetelőknek. Rá egy évre Medgyessy Péter újdonsült baloldali kormányfő személyesen állt ki a rendezvény mellett. 2011-ben a szélsőjobb Hatvannégy Vármegye Mozgalom okozott botrányt. Az elmúlt években szinte teljesen elültek a viharok, a politikusok és oligarchák inkább a VIP-helyszínekre koncentrálnak. A kormányfő lánya, Orbán Ráhel 2012-ben a Szigeten gyakornokoskodott, szakdolgozata alapján szerint nagy megelégedéssel, a politika azóta Gerendai véleményét is kikéri a turizmusról.
Rendhagyó ajánlónk segít eligazodni az előadók és műfajok dömpingjében, ezekkel a koncertekkel biztosan nem nyúl mellé:
Billy Talent (Nagyszínpad, augusztus 9., 19:30) – Dallamos-kellemes kanadai punkrock, jó alapozás a hétre.
Ivan & The Parazol (Európa Színpad, augusztus 10., 23:00) – A magyar srácok hazaugranak kicsit Los Angelesből, hogy megőrülhessenek a tinilányok. Meg a szüleik. Meg a nagyszüleik. Jaggert eszi az irigység!
PJ Harvey (Nagyszínpad, augusztus 11., 19:30) – I-S-T-E-N-N-Ő. Csak álljon meg és engedje, hogy beszippantsa ez a különös-sötét, csábító alternatívrock-univerzum.
Roy Paci I Aretuska (Világzenei Színpad, augusztus 11., 21:30) – Maffiának öltözött, ámde roppant barátságos ska-banda.
Iggy Azalea (Nagyszínpad, augusztus 12., 18:00) – Szemérmetlen női rap és hatásvadász elektronikus alapok némi (sok) fenékrázással.
Bad Religion (OTP Bank Színpad, augusztus 12., 22:00) – Kaliforniai punk entellektüeleknek. Szókincsbővítéshez, headbangeléshez és Trump miatti dühöngéshez is ajánljuk!
Gaye Su Akyol (Világzenei Színpad, augusztus 13., 17:15) – Amikor az anatóliai török tradíciók boldog frigyre lépnek a brit gitárzenével és Lana Del Reyjel. Mesés!
Jagwar Ma (OTP Bank Színpad, augusztus 14., 18:30) – Ausztrál pszichedelikus tobzódás simogatóan kellemes férfihanggal. Egyszerűen jó belefeledkezni.
Vince Staples (OTP Bank Színpad, augusztus 14., 23:45) – Bólogatós-ellazulós, letisztult hiphop Long Beach-ről. Nem kell túlgondolni.
The Kills (Nagyszínpad, augusztus 15., 16:00) – Középtempós, okosan kifundált rock némi dobgéppel, karakteres frontasszonnyal és stabil rajongótáborral.
