Dolly, a klónozott bárány születése idején szinte apokaliptikus volt a félelem attól, hogy az ember ezután ki tudja, milyen új élőlényeket hozhat létre. A kutatások folynak, a napokban egy portlandi tudóscsoport jelentette be, hogy sikerült nagyszámú egysejtű emberi embrió DNS-ét módosítania, egy 2012 óta létező módszerrel, a CRISPR-technológiával (lásd keretes írásunkat). Így olyan betegségek kialakulása előzhető meg, amelyek egy génhez kötődnek.
A kutatócsoport egy szívizomelfajulással járó betegség megelőzésén dolgozott. A rendellenesség, amely a szív hirtelen megállásához is vezethet. A kórt egyetlen gén hibája okozza. Aki hordozza, az 50 százalék eséllyel adja tovább a gyermekének. A kutatók a hibát a fogamzás alatt javították ki. A hibás gént hordozó férfi spermáját egészséges női donor petesejtjébe juttatták a CRISPR-technológiával együtt, ami a hibát korrigálta. Nem minden esetben jártak sikerrel, de az embriók 72 százaléka megszabadult a betegségért felelős génmutációtól. A kísérlet vezetője Shoukhrat Mitalipov elmondta: a javítást minden további generáció hordozni fogja, így a család és végső soron az emberiség is megszabadulhat az öröklődő betegség terhétől. Úgy véli, komoly áttörést értek el mind az embriók számában, mind abban, hogy bizonyították, lehetséges biztonságosan és hatásosan korrigálni hibás géneket, amelyek öröklött betegségeket hordoznak. Noha egyik embriót sem hagyták tovább életben néhány napnál, és nem volt arra sem szándék, hogy beültessék őket méhbe, a kísérlet mégis mérföldkövet jelent azon az úton, amely az első genetikailag módosított ember megszületéséhez vezet.
De a pusztán tudományos eredményeken túl - mint azt a félelmek is jelzik - súlyos etikai kérdések is felmerülnek a génsebészettel kapcsolatban. Az eddigi műveletek csak egyes emberek sejtjeinek megváltoztatására fókuszáltak, nem pedig női és férfi ivarsejtek és embriók módosítására. Előbbi esetben az utódokra gyakorolt nem várt hatások az elméletek szerint korlátozottak maradnak, ami azt jelenti, a beavatkozást minden generációban meg kell ismételni. Utóbbi esetben a változtatások öröklődnek. Éppen ezért az amerikai National Academy of Sciences által összehívott nemzetközi bizottság közleményt adott ki, hogy génmódosítások az ivarsejtekben, embriókban csak nagyon indokolt, életvédelmi esetekben, szigorú felügyelet mellet végezhetők. Ez történt Portlandban.
Értelmezhető ez úgy, hogy megnyíltak az ajtók az embriókon való kísérletezés előtt. Az ivarsejteken és embriókon való kísérletek eddig lényegében teljes tiltás alá estek, eddig csak három, az oregonihoz hasonló bejelentett eset történt Kínában.
Az ellenzők vagy óvatosságra intők attól tartanak, hogy a rugalmas génszerkesztés könnyen a dizájner babák, vagyis a szülők kénye-kedvéhez szabott gyerekek megjelenéséhez vezethet. A másik fő aggály, hogy ha nem kellő elővigyázatossággal vetjük meg a még kiforratlan technológiát, az előre nem látott genetikai mutációkat idézhet elő.
A tervezett tulajdonságú gyerekek születésétől még messze vagyunk, az olyan betegségek, tulajdonságok megváltoztatása, amelyeket több gén és a környezeti hatások is befolyásolnak kevésbé lehetséges ezzel az eljárással, amely fontos, de csak kezdeti lépés. Az aggodalmak indokoltak, de még hosszú az idő, amíg a módszer az orvoslás mindennapi gyakorlatának részévé válik.
