Botka László szerint természetes, hogy támogatják a népszavazási kezdeményezéseket, mivel a lehető legszélesebb együttműködést akarják létrehozni mindenkivel, aki változást akar Magyarországon. "A népszavazások célját tartalmazza a tavasszal meghirdetett, Tegyünk igazságot! című programja is" - tette hozzá.
Az Orbán-kormány legnagyobb bűne, hogy Magyarország szétszakadt, elképesztőek a vagyoni különbségek. Kilencszeres a vagyoni különbség a legmagasabb jövedelmű tíz százalék és a legalacsonyabb jövedelmű tíz százalék között - mutatott rá. Hozzátette: a lakosság negyven százaléka létminimum alatt él.
Botka László véleménye szerint minden idők legdrágább kormánya az Orbán-kormány. Soha nem volt még ennyi állami vezető, emellett pofátlan fizetéseket állapítottak meg egymásnak az állami szerveknél, az állami cégeknél és a háttérintézményeknél - mondta. Azt mondta, az MSZP kormányra kerülése után egyértelmű lesz, senki sem kereshet többet a közszférában a köztársasági elnöknél. A miniszterelnök-jelölt értékelése szerint december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása a munkavállalók életét könnyíti meg.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke azt mondta, a pártja "teljes szervezeti erővel" odaáll az aláírásgyűjtés mellé és bíznak abban, hogy a lehető legrövidebb időn belül sikeres lesz az aláírásgyűjtés. Abban bíznak és arra számítanak, hogy ha ez a hatalom nem is, de a következő kormány mindkét ügyben pozitív döntést hozhat. Molnár Gyula szerint a mostani kormány sem örök, ez a hatalom is leváltható.
Vágó Gábor volt LMP-s országgyűlési képviselő, aki az állami vezetők bérplafonjáról kezdeményezett népszavazást, azt mondta, lépni kell a bérfeszültség ügyében minél gyorsabban, mivel az nem tartható, hogy amíg nagyon sokan nagyon keveset keresnek, egy szűk elit milliókat visz haza. Arra a kérdésre, hogy a piacinál alacsonyabb fizetések esetén hogyan biztosítják azt, hogy a megfelelő szakemberek kerüljenek az állami cégek élére, Vágó Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy nem csupán a közszférában szaladt el a cégvezetők bére, hanem a piaci szférában is. Politikai kérdés, hogy az állam hogy viszonyul ehhez - hangsúlyozta. Szerinte ha az állam megengedi, hogy akár 50-szeres bérkülönbségek legyenek, az azt jelenti, hogy a Fidesz letette a garast a szétszakadt Magyarország mellett.
Szólt arról is, hogy a mostani állami cégvezetők politikai érdekkijáró emberekként működnek. Amíg jutalomként osztogatják az állami cégvezetői pozíciókat, addig nem lehet piaci béreket adni - vélekedett. Vágó Gábor emlékeztetett arra is, hogy a köztársasági elnök tiszteletdíja a köztisztviselői illetményalaphoz van kötve, így ha emelkedik a 9 éve változatlan illetményalap, az az államigazgatásba dolgozókat is kedvezően érintené.
Bíró Zoltán, aki december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása ügyében kezdeményezett népszavazást, jelezte, referenduma ügyében mindenkivel együttműködik, örömmel veszi bárki másnak a segítségét. Hozzátette: jelmondata, több szabadság, hosszabb élet.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke emlékeztetett arra, hogy szenteste munkaszüneti nappá nyilvánítását a szakszervezetek már 2002-ben kezdeményezték. Elmondta, a szövetség erről a népszavazási kezdeményezéséről már döntést hozott és teljes szervezeti erejével gyűjti az aláírásokat. Megjegyezte, 260 ezer aláírást szeretnének összegyűjteni, hogy biztosan kiírják a népszavazást. Értékelése szerint az újabb munkaszüneti nap a munkáltatóknak sem lenne nagy teher.
Vágó Gábor népszavazási kérdése úgy szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy köztulajdonban álló gazdasági társasággal foglalkoztatási jogviszonyban álló személy onnan származó éves jövedelme a köztársasági elnök tiszteletdíjának éves összegét ne haladhassa meg?". Bíró Zoltán magánszemély népszavazási kérdésének aláírásgyűjtő ívén az a kérdés szerepel, hogy "Egyetért-e Ön azzal, hogy december huszonnegyedike munkaszüneti nap legyen?"