Kötelezettségszegési eljárást indított Lengyelországgal szemben az Európai Bizottság – közölte a Twitteren a brüsszeli testület. Nem szokványos, hanem az uniós alapszerződés 7-es cikkelye szerinti kötelezettségszegési eljárásról van szó, amelyet az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt indított el Brüsszel. A 7-es cikkely életbe léptetésére még nem volt példa az Európai Unió fennállása óta. Az eljárás végén ugyanis a renitens tagállamtól megvonhatják szavazati jogát az állam és kormányfőkből álló Európai Tanácsban, az unió elsőszámú döntéshozó intézményében.
Az uniós bizottság szombati tájékoztatása szerint az EB korábbi ajánlásaiban szereplő aggályokat nem sikerült orvosolni, sőt még súlyosabbá vált a fenyegetés a bírói függetlenségre és a jogállamiságra nézve.
A lengyel kormánynak egy hónap áll rendelkezésére, hogy rendezze az aggodalmat keltő kérdéseket és tájékoztasson az e célból megtett intézkedésekről – írta az MTI.
Az uniós bizottság közleményében aggályosnak nevezte, hogy olyan törvényeket fogadnak el Lengyelországban, amelyek felmentenék vagy nyugdíjaznák a legfelsőbb bíróság tagjait azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól. Megszüntetnék 15 jelenlegi bíró mandátumát a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS), utódaikat a parlament alsóháza választaná meg, s nem a szakmai szervezetek, mint eddig.
Az Európai Bizottság által megindított eljárás azonban aligha fogja jobb belátásra bírni a lengyel kormányt. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter annak a véleményének adott hangot, hogy a brüsszeli eljárás „negatív légkört teremthet” az Európai Bizottság és Lengyelország viszonyában. A lengyel külügyminiszter elmondta azt is: nem hiszi, hogy a Varsó ellen tavaly indított jogállamisági mechanizmus végén - melynek keretében az EB a tervezett lengyel igazságügyi reformot is kifogásolja - szankciókat vethetnének ki Lengyelországra. (A 7-es cikkely életbe lépéséhez minden tagország hozzájárulása szükséges, Orbán Viktor magyar kormányfő azonban legutóbb tusnádfürdői beszédében közölte, hogy a magyar kabinet kiáll Varsó mellett.) A lengyel külügyminiszter szerint a Bizottság nem kerülheti meg úgy a magyar kormány vétóját, hogy egyúttal Magyarország ellen is kötelezettségszegési eljárást indít, mert „egy ügyben nem indítható két országgal szemben”.
A kötelezettségszegési eljárás elrettentő ereje azért is minimális, mert ennek folyamata hosszú évekbe telhet. Már 2016-ban is eljárást indított Brüsszel Varsóval szemben a jogállamiság megsértése miatt. A varsói kormány azóta sem tett eleget Brüsszel ezzel kapcsolatos felszólításának.
Andrzej Duda lengyel elnök egy héttel ezelőtt három vitatott törvényből kettő ellen vétót emelt, lépését Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) elnöke súlyos hibának nevezte.
