Mit szólna, ha kiderülne, hogy a legnépszerűbb magyar műalkotás egy graffiti és nem például egy Munkácsy Mihály-kép? Nagy-Britanniában ilyesmi történt, nem egy Turner vagy egy Constable-festmény a kedvenc, hanem Banksy egyik 2002-es londoni stencil-figurája, a szív alakú lufit eregető kislány. Van aki szerint ez a modern művészet diadala, mások szerint mutatja a brit közvélemény műveltségét, illetve annak hiányát: a művészet megosztó és bonyolult, Banksy szatirikus képei viszont faék egyszerűek. A felmérést a Samsung végezte és azt nem tudni, mennyire volt reprezentatív, de annyi biztos, hogy a “falfirka” a kortárs művészet része és az utcai művészek kezében komoly politikai fegyverré vált.
Ugyan Banksyt megelőzően is voltak már ismert graffiti művészek, mint az amerikai Jean-Michel Basquiat vagy a Banksy számára is példakép francia Blek le Rat, ő az első graffitis, aki valóban világhírűvé vált. Úgy, hogy közben nem tudni, kicsoda. Leginkább az a feltételezés tartja magát, hogy az álnév mögött a Massive Attack zenekar tagja, 3D, azaz Robert Del Naja rejtőzik. Sőt, lehet, hogy Banksy nem is egy személy, hanem egy művészcsoport, amelynek 3D a vezetője.
Annyit tudni még róla, hogy Bristolból származik és 1992-ben kezdett graffitizni. Anglia szerte akkor lett igazán ismert, amikor 2000 körül Londonba költözött, és az épületek falain megjelentek stencilezett, azaz sablonnal rajzolt patkányai és aktuális közéleti kérdéseket kommentáló graffitijei. Kritizálta a fogyasztói társadalmat, a globalizmust, a kapzsiságot és a nagypolitika kétszínűségét. Az egyszerűség tette őt igazi politikai aktivistává és olyan népszerű lett, hogy minden újabb Banksy-kép szenzációnak számított, a brit közvélemény pedig Robin Hood-szerű figuraként kezdett tekinteni a művészre.
Ugyan a kapitalizmus ellenségének tartja magát, Banksy képeit már vagyonokért árulják és bekerült a legjobban eladható művészek közé. Ő maga 25 éves munkássága alatt támadta a művészvilágot és annak intézményeit, ahol szerinte csak milliomosok trófeáit lehet nézegetni. Úgy gondolja, a művészetnek mindenkihez el kell jutnia. Erre jó is az utca: az alkotásokkal bárki összefuthat, így a művész azok véleményét is formálja, akik amúgy nem járnak galériákba. A festőként és filmrendezőként is alkotó Banksy ebben sikeres is, a Time 2010-ben a világ 100 legbefolyásosabb embere közé választotta.
Nemcsak a brit, hanem a nemzetközi politika kérdéseivel is foglalkozik, a világon számos nagyvárosban bukkantak már fel képei. Egyik legismertebb akciója volt, amikor 2005-ben az izraeli és palesztin területeket elválasztó falra rajzolt graffitiket, például a béke jelképeként egy Molotov-koktél helyett virágcsokrot dobó tüntetőt. Az utóbbi években legtöbbször a menekültválsággal kapcsolatban kapta fel a sajtó. 2015-ben a calais-i menekülttábor falára festette Steve Jobs-ot egy számítógéppel a kezében és egy batyuval a hátán, utalva arra, hogy a dollármilliárdokat termelő Apple cég alapítójának apja szír bevándorló volt. Ugyanebben az évben nyitott meg egy ideiglenes, politikus anti-Disneylandet, ahol a sajátján kívül 58 másik - köztük több közel-keleti - művész állított ki társadalmi problémákkal és politikai eseményekkel kapcsolatos alkotásokat. Volt például egy menekültek testével teli hajóinstalláció, a záróbulin a menekültválságról éneklő orosz botrányzenekar, a Pussy Riot lépett fel, a park bontás után felhasználható elemeit pedig Calais-be szállíttatták, hogy házakat építsenek a menekülteknek. Festett a londoni francia nagykövetség épületére is a francia hatóságok brutális bánásmódját kritizálva: a képen a könnygáz közepén könnyező Cosette látható A nyomorultakból.
Banksy idén sem tétlenkedett, visszatért az izraeli-palesztin témához és Betlehemben nyitott egy hotelt szintén a fal közelében. A szállodában helyet kaptak palesztin művészek, Banksy témához illő képei, amelyekkel az izraeli és palesztin fiatalok között akar párbeszédet kezdeményezni a konfliktusról. Felszólalt a Brexit ellen is, Doverben jelent meg egy nagy graffitije, amelyen egy munkás épp leveri az egyik csillagot az EU-s zászlóról. Legutóbb majdnem a június 8-i brit parlamenti választások eredményét veszélyeztette és ismét kifejezte, hogy a konzervatívokat nem kedveli. Honlapján bejelentette, hat szavazókörzetben kap Banksy-nyomatot az, aki nem a Tory-kra szavaz és elküldi a képet a szavazócéduláról. Ezzel sérült volna a szavazás titkossága, így a hatóságok le is állíttatták az akciót. Pedig az ajándék nyomaton nem más szerepelt, mint a kislány a szív alakú lufival, ezennel azonban a brit zászló színeiben.
