Az első, áprilisban zajlott eljárás során a bírák még nem voltak egységesek Sarif bűnösségében, két bíró menesztését indítványozta, kettő azonban nem. Ezután azonban a testület tagjai egy vizsgálóbizottságot neveztek ki, amelyik június végén 250 oldalas jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy Sarif családja egy sor adatot hallgatott el vagyonosodásukról. A szakértők még nem voltak biztosak abban, hogy a megállapítások elégségesnek bizonyulnak-e Sarif menesztéséhez.
A Panama-akták néven ismert offshore-botrányban fény derült arra, hogy a kormányfőnek és hozzátartozóinak is vannak offshore cégei. Számos utcai tüntetésen követelték az országban a miniszterelnök lemondását, több ellenzéki politikus különböző beadványokban sürgette a legfelsőbb bíróságtól Sarif leváltását.
A gyanú szerint a politikus egy korábbi, 1990 és 1993 közötti miniszterelnöksége idején az országból illegálisan kivitt és tisztára mosott pénzekből vásárolt ingatlanokat. Sarif és családtagjai nem tagadják, hogy vannak offshore eszközeik, de azt állítják, hogy legális pénzekből származnak. Sarifot azonban nemcsak azzal gyanúsítják, hogy illegálisan jutott hozzá pénzekhez, hanem azzal is, hogy ezeket fiai nevére szóló titkos számlákon helyezte el. Navaz Sarifot 2013-ban harmadszor megválasztották miniszterelnöknek, politikai ellenfelei azóta folyamatosan követelik lemondását.
Sarif tagadott minden vádat. Szerinte menesztése destabilizálja Pakisztánt, s „súlyos veszélybe kerül a gazdaság”, amelyet, mint mondta, ő tett rendbe „a politikai káosz évei után”. Állította, politikai összeesküvés áldozata. Igaz, nem árulta el, szerinte ki áll a támadások mögött. Feltételezések szerint a hadseregre gondolhatott, a tiszti kar azonban tagadta, hogy köze lenne a miniszterelnök elleni eljáráshoz. Michael Kugelman, a Woodrow Wilson Center Ázsia-szakértője, a pakisztáni Tribune portáljának elmondta, drámai pillanat ez, de Pakisztán történelme során már többször kezelni tudta az ehhez hasonló helyzeteket. 2012-ben például ugyanerre a sorsa jutott Juszuf Raza Gilani miniszterelnök.
