A munkanélküliségi ráta első negyedévben látott emelkedése úgy tűnik átmenetinek bizonyult. A tavasz, illetve nyár beköszöntével újra csökkenésnek indult a munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktívak körében, elsősorban az idénymunkáknak köszönhetően, és az április-júniusi időszakban ismét elérte a 4,3 százalékos szintet - kommentálta a KSH legfrissebb adatait Ürmössy Gergely. Az Erste Bank vezető elemzőjének véleménye szerint a részletekből kirajzolódik, hogy az elsődleges munkaerőpiac kifeszítettségének köszönhető a munkanélküliségi ráta csökkenése, hiszen a közmunkaprogramban résztvevők száma gyakorlatilag változatlan, 206 ezren voltak az április-júniusi időszakban. Miután már csak 196 ezer munkanélkülit tartanak nyilván, mint ábránk is mutatja, több a közmunkás, mint az állás nélküli. A "valódi" és a "potenciális" munkanélküliek együttes száma viszont azt mutatja, hogy költségvetés tervezett lassú kivonulása a közfoglalkoztatásból a ráta emelkedését vonja maga után. A portfolio.hu számítása szerint a két társaság együtt most 8,7 százalékos munkanélküliségi rátát adna ki.
Az aktivitási illetve a foglalkoztatottsági ráta is új csúcsot ért el, a 15-74 éves korosztályban 61,8, illetve 59,2 százalékra nőtt. Az aktívak számát növelhetik a várhatóan már a közeljövőben induló nyugdíjas szövetkezetek révén munkába álló idős korúak is.
Az Erste Bank az év egészére 4,2 százalékos átlagos munkanélküliségi rátát prognosztizál. Ennél kedvezőbb adatokra, 4,0 százalékosnál kisebb munkanélküliségre számít idén Németh Dávid, ugyanakkor elemzésében gondokra is felhívja a figyelmet. A K&H Bank vezető elemzője szerint a 3,5-4 százalékos munkanélküliségi ráta teljesen rendben lévő lenne, ez lényegében a teljes foglalkoztatottságot jelenti. „Tehát nem a 2 százalékos munkanélküliségi ráta a cél, hanem az, hogy szerkezeti változtatásokkal növekedjen a versenyszférában dolgozók száma” - fogalmazott a szakértő.
Ehhez pedig arra lenne szükség, hogy a közfoglalkoztatottak 200 ezres táborából és az állami szférából minél többen helyezkedjenek el a versenyszférában, akár átképzések és oktatási programok segítségével. A versenyszektorban ugyanis jelentős számban vannak munkahelyek, de nincsenek betöltve, részben azért, mert nincs az adott állásra megfelelő képzettségű, tudású alkalmazott. Németh Dávid szerint lehetőséget adhat a munkaerő-piaci helyzet javítására az állami szektorban elkezdett bürokráciacsökkentés, ennek során ugyanis munkaerő szabadul fel, az érintetteknek pedig a versenyszférában kell munkát találniuk.
Április-júniusban egyébként az előző év azonos időszakához képest 77 ezer fős növekedéssel 4 millió 420 ezerre nőtt a foglalkoztatottak száma. Az elsődleges munkaerőpiacon 107 ezres növekedést láthattunk, a közfoglalkoztatottak száma 26 ezer fővel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 4 ezer fővel csökkent. Az előző 3 havi átlaghoz képest összességében 27 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
