A Fidesz folyamatosan arról beszél, hogy 2018 a családok éve lesz, ám a hazai és a nemzetközi adatok alapján sem valószínűsíthető ez. A héten szinte egyszerre jelent meg a KSH legfrissebb, lesújtó népesedési statisztikája és a legfejlettebb országokat tömörítő szervezet, az OECD Magyarország állami költéseinek szerkezetét értékelő országjelentése. A nemzetközi tömörülés összehasonlító adatai fehéren-feketén megmagyarázzák, miért nem születik több gyerek az országban, miért illúzió abban reménykedni, hogy a párok olyan biztosnak érzik a munkájukat és az állam szociális segítségnyújtását, hogy bevállalják a második, sőt a harmadik utódot is.
Az OECD-országok között 2007 és 2015 között a magyar kormány csökkentette a legdrasztikusabban a szociális ráfordítások arányát az államháztartási kiadásokon belül, összesen 4,5 százalékot faragott le az ellátásokból. Miközben Magyarország 2015-ben kevesebb, mint 30 százalékot fordítottunk a gyermekvállaláshoz is biztos hátteret teremtő szociális területre, addig például a lengyelek már 38,3 százalékos aránynál tartanak és folyamatosan emelik a keretet, a szlovénok is 36,1 százaléknál járnak, a lettek pedig 7,6 százalékkal növelték a gondoskodásra szánt pénz arányát.
Ilyen körülmények között nem véletlen, hogy 2017 első öt hónapjának népesedési adatai rácáfolnak az utóbbi hónapok kormánypárti lelkendezésre. Nem sikerült megállítani a magyar lakosság létszámának csökkenését és a házasodási kedv is alábbhagyott, majdnem tíz százalékkal kevesebb esküvőt tartottak idén, mint tavaly ilyenkor.
Az igaz, hogy minimálisan (267-tel) több gyermek született idén január és május vége között az országban, mint tavaly ilyenkor, azonban sokkal többen haltak meg, így a népesség természetes fogyása soha nem látott mértékben felgyorsult - olvasható a tegnap megjelent statisztikában. A riasztó számokból az látszik, januárban és februárban a két évvel ezelőtti járványhoz hasonlóan az influenza szedte áldozatait. Csakhogy a népesség csökkenésének üteme később is csak valamelyest lassult, áprilisban még mindig 42 százalékkal gyorsabb volt a tavalyinál és május végére is maradt a születések és halálozások különbözetének 31 százalékos emelkedése. Ez azt jelenti, hogy 2016 első öt hónapjában 17 680-nal lettünk kevesebben, idén pedig ebben az időszakban 23 084 fővel fogyott az ország népessége. Január és május között majdnem 60 ezren hunytak el, de csak 36 és félezer újszülött látta meg a napvilágot.
Az is fontos részlet, hogy amikor a jobboldali politikusok a gyermekvállalás erősödő biztonságáról, a munkanélküliség felszámolásáról beszélnek, a foglalkoztatottak létszámába beszámolják a közmunkások éves szinten majdnem 300 ezres, bizonytalanságban élő táborát és a külföldön dolgozó magyarok nagy részét is. Utóbbiak egy másik országban látják biztonságban a jövőjüket, nem véletlen, hogy minden hetedik magyar kisgyerek már határainkon kívül jön világra, olyan OECD-országokban, ahol az állam hajlandó több pénzt áldozni egészségügyre, oktatásra és szociális kiadásokra is.
