Pontosabban körülbelül 60 másodpercig az volt: 1 perc után talált az ellenfél kapujába először – Hosnyánszky Norbert révén – a házigazda együttes, amely megszerezte a vezetést, s később ki sem engedte a kezéből azt. Még az első negyedben megduplázta góljainak számát Hosnyánszky, de beköszönt Varga Dénes, Manhercz Krisztián és Vámos Márton is, miközben az oroszok támadásban meglehetősen tanácstalannak mutatkoztak. Nyolc perc után 5-0-ra vezetett Magyarország, a Hajós-uszoda lelátóit ezúttal is színültig megtöltő drukkerhad legnagyobb örömére.
Ilyen előzmények után a második periódus eredménye a hajráig inkább hasonlított egy világbajnoki negyeddöntőére: miután Varga Dénes hatra növelte a magyar fórt, orosz részről Ivan Nagajev mutatós góllal szépített. Ennél több öröme azonban nem lehetett a riválisnak. Nagy Viktor kapuja bevehetetlen volt, Vámos és Varga pedig az utolsó percekben eredményesen fejezett be egy-egy támadást, így félidőre 8-1-es állásnál vonulhattak a felek.
Az erőviszonyok a térfélcserét követően sem változtak: kettő perc alatt két góllal jelezte Märcz Tamás szövetségi kapitány csapata, hogy a magabiztos vezetés birtokában sem hajlandó leállni. A mérkőzés ezen szakaszában már egy-egy ígéretes támadást is a „Rosszija, rosszija!” kezdetű kiáltással díjazták a vendégszurkolók, a talán (ettől is) megtáltosodó oroszok pedig megduplázták az addig szerzett gólszámot. A negyed 11-4-es eredménye mindenesetre inkább a magyar válogatott első, Ausztrália ellen 13-3-ra végződő csoportmeccsét idézte, mint Oroszország korábbi találkozóit (15, 8 és kétszer 11 gólig jutottak az oroszok – a szerk.).
A negyedik játékrészben is dominánsan vízilabdázó magyarok tudáskülönbsége hamar megmutatkozott a szerda esti negyeddöntőn, így a Märcz-gárda valamelyest kárpótolta a női együttes váratlan hétfői kiesése miatt csalódott magyar pólóközeget.
Folytatás csütörtökön, amikor a Montenegrót búcsúztató Görögország ellen már a fináléba jutás lesz a tét.
