A palmyrai Bel-templom romjai
Fotó: AFP
A kulturális javak illegális kereskedelme az egyik legfőbb jövedelemforrása a terrorizmusnak és különösképpen az Iszlám Államnak. Brüsszel a napokban bejelentette, offenzívát indít, szigorúan szabályozza a 250 évnél régebbi tárgyak behozatalát Európába, és megfelelő igazolások nélkül tilos tevékenység lesz azok raktározása is. Minden Európába legálisan bekerült műtárgy egyfajta útlevelet kap, ami a későbbi nyomkövetést segíti. Az ilyen kulturális javakkal érintkezésbe került intézmények, így a múzeumok, galériák, aukciósházak, sőt a magángyűjtők is szigorú bevallásra lesznek kötelezve, aláírt tanúsítványokkal kell igazolni a javak eredetét. Kétségek esetén a vámosok egyszerűbben élhetnek az elkobzás lehetőségével. A EU 28 tagállamától most arra várnak választ, milyen szankciókat vezetnek be a szabályokat megkerülő import ellen saját országukban. A javaslatok a tagországok jóváhagyására várnak és várhatóan 2019-ben léphetnek életbe.
- A pénzcsapok elzárása a kulcs a terrorizmus megfékezéséhez - fogalmazott az EU illetékes biztosa, Pierre Moscovici a napokban, bejelentve hogy az EU radikálisan fel kíván lépni a fosztogatás, a csempészés és az illegális kereskedelem ellen. Az Interpol adatai szerint az antik tárgyak forgalmának 80-90 százaléka illegális. A feketepiac e területen a drogkereskedelemhez, a hamisítványokéhoz és a fegyverkereskedelemhez hasonlítható nagyságrendű. Az amerikai igazságügy-minisztérium adatait is idéző brüsszeli biztos szerint évi 2,5-5 milliárd eurót tesz ki a műtárgyak feketekereskedelme, az Unesco becslései ennél is lehangolóbbak, eszerint 6-15 milliárdra rúg az ilyen jellegű tárgyak forgalma a különböző platformokon, közte az interneten. Egy-egy régi iraki, vagy szír pénzérme 100-200 eurót ér, de milliókat adnak el belőle, egy agyagtábla ára 5 000-től 100 000-ig mozog, a kisebb szobrok értéke hasonlóan alakul, és vannak felmérhetetlen értékű darabok.
A terrorszervezetek gyakran vesznek igénybe professzionális művészettörténészeket, akiktől tanácsokat kapnak, merre kutassanak. Az Iszlám Állam számára az ellenőrzésük alatt lévő mintegy 4500 szíriai és iraki ásatás megdézsmálása évi 200 millió dollárt fial, és ezt további összegekkel egészíti ki a kutatási engedélyért hozzájuk forduló külföldi régészektől beszedett sarc. A kincsek maffiahálózatok segítségével jut piacra, a következmények visszafordíthatatlanok, a tudomány veszteségei pótolhatatlanok.
De kik is a vásárlók? A nagy múzeumok elkötelezték magukat gyűjteményük tisztaságának megőrzése mellett, de ahogy a Louvre úgy a Golf öbölben újonnan születő múzeumok is tiszták - állítja Béatrice André-Salvani, az Abu Dzabi-ban megnyílt múzeum kurátora. Ugyanakkor az Öböl-országok magángyűjtői, vagy a bangkokiak, az oroszok, kínaiak már kevéssé finnyásak. Tetszik, nem tetszik szép számmal amerikai és európai gyűjtők is élnek az alkalmi lehetőségekkel. A nagy galériák elkerülik a kockázatokat, vélik az elemzők, de a kisebbek hozzáállása már esetenként megkérdőjelezhető. És ha már országok szerint emlegettünk érdeklődő magángyűjtőket, akkor, ha nem is általánosítva, svájci szálakat is felfedtek az utóbbi időben. A közelmúltban például egy genfi galériatulajdonos, Ali Aboutaam is a hatóságok célkeresztjébe került. A gyanú szerint a tóparti város vámszabad területén egyik raktárból a másikba olyan műtárgyakat szállított, amelyeket feltehetően az Iszlám Állam segítői Szíriából, Irakból csempésztek ki.
