Nem hatotta meg a lengyel kormányzó pártot, a Jog és Igazságosságot (PiS) Andrzej Duda elnök vétója, amellyel megakadályozta, hogy három, vitatott jogszabályból kettő törvényerőre emelkedjék. (A jogszabályok lényegében teljes ellenőrzést adnának a kormánypártnak az igazságszolgáltatás felett. A harmadik törvényt tegnap írta alá az államfő.) Beata Szydlo a televízióban azt közölte, „nem engedhetünk az utca nyomásának”. Mint mondta, stabil többséggel rendelkeznek a parlamentben, ezért végrehajtják tervüket. A kormányfő annyit közölt, hogy az elnöki vétó csak „lelassítja a reformot”. Elismerte ugyan, hogy a PiS hajlandó a részletekről szóló vitákra, ám „ezek nem vezethetnek a reform teljes leállásához”.
Mint a Guardian írja, a már a tavaly őszi tüntetéshullám – a teljes abortusztilalom ellen vonultak utcára százezrek – is azt mutatta: a PiS csak a tömegmegmozdulásokból ért szót, másból nem. Ezúttal is az utcai nyomásgyakorlás aratott sikert. Továbbra is vannak azonban olyan vélemények, amelyek szerint Andrzej Duda vétója csak taktikai okokból született meg, mert a kormány számára jogi szempontból teljhatalmat biztosító törvényeket nem söpörte le egy az egyben az asztalról, hanem átdolgozásukat követelte. A veszély nem múlt el: a bíróságok függetlenségének megnyirbálása maradt az alapvető cél.
Az Európai Bizottságot nem hatották meg a legutóbbi fejlemények. Margaritis Schinas szóvivő azt közölte, továbbra is szoros figyelemmel követik a varsói eseményeket. Brüsszel ma indíthat kötelezettségszegési eljárást a lengyel kormánnyal szemben az igazságügyi reform miatt.
Hogyan viselkedett a katolikus egyház a súlyos belpolitikai válság során? Vezetése üdvözölte, hogy Andrzej Duda élt vétójogával . Köszönetet mondott az államfőnek a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke. Stanislaw Gadecki érsek rámutatott, meg kell tartani az egyensúlyt a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom között, egyben garantálni kell a demokrácia működését. Egy hiteles demokrácia csak jogállamban működhet – tette hozzá a főpap.
A katolikus egyházat sok bírálat érte amiatt, mert nagyrészt hallgatott az utóbbi évek legnagyobb lengyelországi jogsértése kapcsán. Sokan úgy vélték, az egyháznak meglenne a befolyása arra, hogy a jó útra terelje a kormánypártot, ehelyett nem tett semmit. Pawel Rytel-Andrianik, a lengyel katolikus püspöki konferencia elnöke azonban a napokban visszautasította a vádat, megfogalmazása szerint az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdések nem az egyház kompetenciájába tartoznak. Reményét fejezte ki, hogy „minden párt a jogállamiságért munkálkodik”. A szóvivő a KNA német katolikus hírügynökség megkeresésére nem akarta kommentálni a belpolitikai botrányt, pedig a PiS bírálói arra kérték az egyházi vezetést, hallassa a hangját, tegyen valamit a jogállam értékeinek megvédéséért.
Bírálatokkal illette a katolikus egyházat az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) elnöke, Malgorzata Gersdorf is, aki a Süddeutsche Zeitungban kifejtette, az egyház elérhetne valamit, ha akarna, de „valójában a Jog és Igazságosság pártján áll”. Ezért „nem mondott eddig semmit és a jövőben sem fog”.
