Mindössze 35 ezer állampolgársági kérelmet utasított el a magyar állam azóta, hogy 2010-ben az Országgyűlés megteremtette az egyszerűsített honosítás lehetőségét – derült ki a Miniszterelnökség lapunk kérdéseire küldött, szűkszavú válaszaiból. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes honosítással foglalkozó titkárságát is magába foglaló kancellária közölte: tegnapig a Kárpát-medencében 845 ezer magyar kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot és tett esküt, valamint Magyarország további 120 ezer, a világ különböző országaiban élő diaszpórában élő ember magyar állampolgárságát ismerte el.
Kíváncsiak voltunk arra is, meglesz-e 2018-ra az egymillió új magyar állampolgár, ahogy Semjén kijelentette 2016-ban, Kisvárdán. Idevágó kérdésünkre a Miniszterelnökség a dodonai "igen" választ adta. Noha az önmagában pikáns, hogy a kormány előre megjósolja, hány új állampolgár, s így potenciális szavazó lesz a jövő évi választások idejére, valójában nem meglepő a kérelmek elutasításának meglehetősen alacsony arányát figyelembe véve.
"A napokban adták be az egymillliomodik állampolgársági kérelmet" – jelentette be ugyanis Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján hétfőn. A KDNP elnöke már 2014-ben ígéretet tett Orbán Viktornak arra, hogy a következő országgyűlési választásokra már egymillió határon túli magyar kettős állampolgár lesz, s így lényegesen nagyobbra duzzadhat a külhoni voksolók száma is, hiszen az állampolgárságot igénylők lényeges többsége, 65 százaléka szavazókorú.
Csütörtökön Tusnádfürdőn Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke is beszámolt arról, hogy eddig 551 ezer olyan nagykorú magyar állampolgár van, aki szavazati joggal igen, de magyarországi lakcímmel nem rendelkezik, tehát levélszavazásra jogosult. A levélvoksra jogosult több mint félmillió határon túli állampolgár közül eddig 300 ezren iratkoztak fel a választói névjegyzékbe - vagyis a szavazókorú kettős állampolgárok 54,5 százaléka befolyásolni is akarja a magyarországi belpolitikai életet.
Mindez ráadásul azt is jelenti, hogy 2014 óta megduplázódott a szavazni vágyó külhoniak létszáma, ami már ma is jelentős politikai tényezővé teszi a külhoniakat, főként egy alacsony belföldi részvétel melletti választás esetén. Ám az is egyértelmű: a részvevők körét szeretné minél nagyobbra tornászni a kormányoldal, hiszen 2014-ben a 128 ezer érvényes határon túlról érkezett voksból a Fidesz-KDNP kapott 96 százaléknyit, azaz 122 ezret.
Nem véletlenül buzdította tehát adófizetői forrásból, a kormány nevében, de egyértelmű utalásokkal és befolyásolási szándékkal a választási regisztrációra a külhoni magyarságot Orbán Viktor a minap is. Az MSZP felháborítónak tartja, hogy a miniszterelnök közpénzből küldött levelet a határon túli választóknak és azt firtatja, mennyibe került az egymillió külföldre kiküldött levél.
Ujhelyi István, az ellenzéki párt alelnöke kijelentette: a Fidesz az itthoni elégedetlen választók helyett megvezetett, sokszor megvásárolt kettős állampolgárságú választók szavazataival próbál meg 2018-ban hatalmon maradni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a levél kiküldésének költsége a legszerényebb számítások szerint is meghaladja a félmilliárd forintot.
Ujhelyi szólt arról is, hogy a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) ismét bebizonyította, nem egyéb, mint a Fidesz egyik kampányszerve. A testület ugyanis csütörtökön érdemi vizsgálat nélkül elutasította Szigetvári Viktornak, az Együtt választmányi elnökének a kormányfő határon túliaknak írt és választási regisztrációra biztató levele miatt benyújtott kifogását. Az MSZP alelnöke szerint Orbán Viktor és a Fidesz el akarja csalni a jövő évi választást, ehhez pedig az általuk létrehozott és bebetonozott választási szerv asszisztál. Szigetvári azért fordult kifogással a szervezethez magánszemélyként, mert pártpropagandának minősül a miniszterelnök levele, hiszen a külföldön élő magyarok és a választási szervek közötti kommunikációra csak a Nemzeti Választási Irodának lenne jogköre. Az NVB – kétharmadban a Fidesz-KDNP által jelölt és megválasztott – tagjai a testület csütörtöki ülésén 8:1 arányban úgy döntöttek, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítják. A határozat nem jogerős, az ellen öt napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.
