Magyarországon évtizedekig a szocializmust építettük. Mivel diktatúra volt, gyakorlatilag mindenki részt vett az építkezésben. Volt aki lelkesen, volt aki csak immel-ámmal, volt aki asszisztált, de azért mindenki építkezett. Ma, amikor azt mondják, hogy demokrácia van, nem maradt abba a szocializmus építése, de ennek a szocializmusnak van egy jelzője: nemzeti. Épül tehát a nemzeti szocializmus, avagy a nemzetiszocializmus.
Építgettük
a szocialista társadalmat. A népi demokráciának nevezett társadalomban a kormánypárt (nem is volt több) propagandája azt harsogta, hogy a szocialista társadalmat építjük.
Persze azzal a tempóval sohasem épült fel.
Abban az időben járta egy mondás: „nem lehet sztrájkolni, mert ki venné észre ebben a nagy lógásban!” Mert lássuk be, a teljes foglalkoztatottság idején lógás az volt, nem csoda tehát, hogy nem is épült fel a szocializmus.
Lakótelepi önkéntesek a szebb szocializmusért.
Építjük
a nemzetiszocialista társadalmat. A mai kormánypártok (ma kettő van, s az ellenzék ellenállása csupán abban merül ki, hogy egymásnak állnak ellen) azt harsogják, hogy új társadalmat hozunk létre. Persze ez az új társadalom sem új, hiszen a kormánypártok alapelve szerint a Horthy-rendszer társadalmát kell(ene) visszaállítani, s az alkalmazott gyakorlatuk szerint a szocialista társadalom építésének megújítását nemzeti módon szervezik.
A nemzeti (nacionalista) és a baloldali (szocializmus építésének korszakára jellemző) ideológiák vegyítése érzékelhető a kormánypártok gyakorlatában.
A nemzeti és a szocialista gondolkodás együttesen NEMZETISZOCIALIZMUS!
A nemzetiszocializmus fontos elemei:
A nemzetiszocializmus néhány eleme tetten érhető a mai magyar kormánypártok gyakorlatában. Nézzük meg a leginkább felfedezhető elemeket, a teljesség igénye nélkül.
A Fidesz-KDNP kormány gyakorlatában a Horthy Miklós által irányított nemzetállam és a keresztény vallás mindenhatóságát tartja elsődlegesnek, s ebből következően a két világháború közti politikai retorikát és szimbólum-rendszert használja fel, amelynek lényege a Magyar Nemzethez való tartozás. Azt természetesen a kormánypártok határozzák meg, hogy ki a magyar! A kormánypártok azt állítják magukról, hogy ők a nemzeti oldal, s a kisemberek védelmében lépnek fel (pl. az emberek érdekében „megvédték a magánnyugdíjakat”).
A kormánypártok kommunikációjában a szociális demagógia jelenik meg. Ilyen például a rezsicsökkentés, vagy az „egymillió új munkahely” teremtésének propaganda-szólama.
Demagógia a populista rendpártiság, a kereszténységre hivatkozó szlogenek alkalmazása, s a magyarországi idegenellenesség is.
A német nemzetiszocializmusra jellemző volt az antiliberalizmus, a marxizmus-, kommunizmus-, bolsevizmusellenesség. Ez jellemző a mai magyar kormánypártokra is.
A német nemzetiszocializmusra és a sztálinista ideológiára egyaránt jellemző volt a vezetőben való feltétlen hit. A mai magyar kormány propagandája hasonlatos a német propagandaminisztérium által gyakorolt kommunikációhoz és a szovjet agitációs propagandához is. Ennek egyik bizonysága a média feletti teljes uralom megszerzése és megszilárdítása.
A német nemzetiszocializmus egyik alapvető jellemzője a demokrácia korlátozása volt. Ennek következményeként a nem együttműködő politikai pártok, szakszervezetek, és sajtótermékek megszüntetése. Bár a mai magyar kormánypártok közvetlenül nem tiltottak be egyetlen szervezetet, sajtóterméket sem, de állandóan megfélemlítik a civil szervezeteket, s megvalósították a média feletti teljes irányítást.
A német nemzetiszocializmusban hangsúlyozták az emberi rasszok közötti különbségeket. A Fidesz-KDNP kormány ezt az elemet folyamatosan megvalósítja, hiszen például behunyt szemel nézték a gárdavonulásokat, valamint a nemzetiségek, vallások képviselőinek megfélemlítését. A Országgyűlésben szavakban elítélik ugyan az antiszemitizmust, de tetteikben ez nem jelenik meg. Sőt! A magyar Parlamentben minden következmény nélkül lehetett zsidózni. Ennek legismertebb példája: Orbán Viktor miniszterelnök a zsidókat nem tartja magyarnak. A Zsidó Világkongresszus budapesti ülésén, nyitóbeszédében Orbán Viktor maga jelentette ezt ki.
A német nemzetiszocializmus idején korlátozták a vallásszabadságot. A Fidesz-KDNP kormány nyíltan törvényt alkotva megakadályozta az un. „nem történelmi egyházak”, az un. „kisegyházak” működését. A Fidesz-KDNP törvénye szerint csak az lehet egyház, amelyet ők annak tartanak.
Mi épül itt?
A fenti (nem teljes) felsorolásból is kitetszik, hogy a harmadik Orbán-kormány az egykori német nemzetiszocialista eszmék magyarországi megvalósulásán dolgozik.
A szocializmus építésének idején látszólagos volt a demokrácia, valóságos volt a diktatúra, a politikai elit uralkodott, a népi demokráciában többség uralmát hirdették a kisebbség felett. Ma a demokráciának nevezett társadalomban ugyancsak a politikai elit uralkodik. A különbség az uralkodó elit ideológiájában van.
Magyarországon tehát épül a nemzetiszocialista társadalom. Van aki lelkesen építi, van aki csak immel-ámmal, van aki asszisztál hozzá, s persze vannak olyanok is, akik ellenzik, de azok hangja sajnos halk, ellenállásuk gyenge.
A szocializmus építése idején, a népi demokráciában az emberek csak halkan, maguk közötti beszélgetésekben mondták egymásnak, hogy nem szeretnék építeni a szocializmust. A mai demokratikusnak mondott társadalomban – ma még – szabadon, nyilvánosan jelenthetem ki:
Nem szeretném építeni a nemzetiszocializmust!
Reménykedem, nem lesz kötelező!
