- Azt se tudják, min civakodnak

Az egymás országaiban élő uniós, illetve brit állampolgárok jogainak a rendezése az egyetlen tárgyalási téma, amelyben némi haladást értek el az Európai Unió és az Egyesült Királyság küldöttségei. A Brexitről zajló megbeszélések hétfőtől csütörtökig tartott második fordulójában a lehető leghamarabbi megoldást igénylő egyéb témakörök is napirendre kerültek, mint a pénzügyi elszámolás, és az EU-tag Írország, valamint az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország közötti zavartalan kapcsolatok garanciái. Michel Barnier, a Európai Unió főtárgyalója a megbeszélések utáni sajtóértekezletén azonban értésre adta, hogy részletes brit álláspont híján ezekben és egy sor másik ügyben még az alapvető nézetkülönbségeket sem tudták rögzíteni. Ezért a Brexit tárgyalások következő, augusztus végi fordulóját a nézetek tisztázásának szentelik - jelentette be.

Az óra ketyeg: a felek októberre szeretnék tető alá hozni a feltételes megállapodást a válásról, amelyet a tervek szerint az új kapcsolatrendszer alapjairól szóló megegyezés követne. A Brexitet rendező szerződést 2018. őszéig véglegesíteni kell ahhoz, hogy a brit kilépés napjáig, 2019. március 29-ig minden tagállam ratifikálhassa.

Az egyeztetett menetrend alapján a főtárgyalók havonta egyhetes tárgyalási fordulókat tartanak Brüsszelben, a köztes időben munkacsoportokban zajlik a munka. A múlt hónapban a megbeszélés-sorozat formai részleteiről döntöttek, a tartalmi kérdések ezen a héten kerültek terítékre. Nagy sajtóvisszhangot kapott, hogy David Davis kilépésügyi miniszter, a brit küldöttség vezetője a jelenlegi forduló hétfői megnyitása után szinte azonnal hazautazott Londonba, és csak a csütörtöki lezárására tért vissza a belga fővárosba.

Az Egyesült Királyságban dolgozó magyarokat és más uniós állampolgárokat érdeklő legfontosabb kérdésre - hogy a Brexit után megmaradnak-e a jogaik és kedvezményeik - továbbra sincs megnyugtató válasz. A szigetország ugyan kidolgozta és bemutatta a javaslatait, és a nézetek valamelyest közeledtek is egymáshoz, de az EU továbbra is hiányolja a családegyesítésre és a szociális juttatások hordozhatóságára vonatkozó garanciákat. A huszonhetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az Egyesült Királyságban maradó polgáraik később is az Európai Unió Bíróságához fordulhassanak, ha a jogaik csorbát szenvednek. Erről London egyelőre hallani sem akar, mivel a kilépése napjától vissza akarja szerezni a teljes szuverenitását, és elutasítja, hogy a közösségi bíróság bármilyen kötelező erejű döntést hozhasson az ország ügyeiben. A taláros testület joghatóságának fenntartását erőltető uniós álláspont egyéb tárgyalási témákban is kemény brit ellenállásba ütközik.

A Brexit legérzékenyebb témája a pénzügyi tartozások és követelések összege és a kiszámítás módja. Egyes hírek szerint a britektől bruttó 100 milliárd eurót követelhet az EU, a nettó összeg pedig valahol 60-70 milliárd között lehet. David Davis brüsszeli sajtótájékoztatóján többszöri kérdésre sem akarta közvetlenül elismerni, hogy Londonnak végül fizetnie kell. Csak azt ismételgette, hogy az Egyesült Királyság tiszteletben tartja a nemzetközi kötelezettségvállalásait és számon kéri a jogait. (Emlékezetes, hogy a Tory párt a Brüsszelnek küldött pénzügyi transzferek azonnali megszüntetését ígérte a népszavazási kampányban.) Kiszivárgott információk szerint az EU küldöttsége pontos kimutatást dugott a tárgyalópartner orra alá arról, hogy szerinte melyek a szigetország pénzügyi kötelezettségei, mire a brit delegáció nem tudott előállni a saját számításaival.

Michel Barnier közölte: augusztus végére várják a brit álláspontot arról is, hogy az EU-ból való kiválása után az Egyesült Királyság hogyan tervezi fenntartani és biztosítani a határellenőrzés nélküli szabad belépést Írországba.