Kovács Béla szerdán a vádhatóságnak egy Brüsszelben kiállított, francia nyelvű orvosi igazolást nyújtott be, ráadásul az ügyészek szerint most már azt mondta, hogy tüdőgyulladással kezelték a belga fővárosban
Hónapokon belül vádemelés születhet a kémkedéssel és immáron költségvetési csalással, továbbá hamis magánokirat felhasználásával vádolt Kovács Béla jobbikos EP-képviselővel szemben, aki szerdán jelent meg a Központi Nyomozó Főügyészségen (KNYF) kihallgatásán.
Mint ismert, Kovács Bélát 2015 decemberében gyanúsította meg az ügyészség meg azzal, hogy Oroszország számára kémkedik az EP-ben, illetve konspirált kapcsolatot tart fenn orosz diplomatákkal. A radikális uniós honatya lapunknak ezúttal is tagadta a kémvádat, hangsúlyozva: parlamenti tisztségéből adódóan rendszeresen találkozott diplomatákkal, ám ezek a találkozók nem voltak konspiratívak. Azt pedig nem tudja, hogy a diplomaták között ki kém és ki nem, mivel „nincs a homlokukra írva.” Kovács közölte: reméli, hogy mielőbb bíróság előtt védheti meg az igazát, bár szerinte az ügyészség kezében „nagyon kevés az az anyag, ami elég lenne egy perhez.”
Úgy tudjuk, a vádhatóság nem így látja. Noha a vonatkozó törvény szerint az ügyészeknek a gyanúsítás közlésétől számított két éven belül vagy vádat kell emelni a gyanúsítottal szemben, vagy ejteni az ügyet, forrásaink szerint az ügyészségen már egészen biztosak abban, hogy jóval a decemberi határidő előtt vádemelés születik a kémkedési gyanúban. Utóbbiról azonban sok részletet később sem fog megtudni a nyilvánosság: az ügy iratait nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva 44 évre titkosították. A kémgyanút követően azonban a vádhatóság nemrég költségvetési csalással és ennek járulékaként magánokirattal való visszaéléssel is meggyanúsította Kovácsot. Így a szerdai kihallgatásán sem kémügyről, hanem a csalásgyanú kapcsán faggatták a három órán át a KNYF épületében a nyomozók a képviselőt.
Az ügyészség szerint ugyanis Kovács Béla 2012 és 2013- ban négy személlyel fiktív gyakornoki szerződést kötött, majd az ügyészség szerint 28 ezer – Kovács elmondása alapján viszont csak 16,5 ezer – eurós támogatást vett fel az EP-től. Hogy a négy támogatási szerződés ellenére miért csak három személyt gyanúsított meg az ügyészség, arról lapunknak a KNYF helyettes szóvivője, Simon Richárd a nyomozás érdekére hivatkozva nem adott felvilágosítást. Bőbeszédűbb volt maga Kovács, aki a KNYF előtt úgy fogalmazott: „elismerem, adminisztratív hibát követtem el”. Szerinte a gyakornoki szerződés lényege, hogy az így támogatott megismerheti az EP-képviselő brüsszeli munkáját, ám Kovács szerint neki akkor Szatmárnémetiben és Beregszászon is volt irodája és Brüsszel után ő oda is elküldte a gyakornokait. Ez volt az adminisztrációs hiba, amiért tavaly decemberben megrovást is kapott az EP elnökétől, ám Kovács szerint ezzel odakint le is zárult az ügy, még azt sem engedték meg neki, hogy visszafizesse a jogtalanul felvett összeget. A KNYF helyettes szóvivője Simon Richárd ezzel szemben leszögezte: az ügyészség álláspontja szerint Kovács gyakornokai egyáltalán nem végeztek semmiféle gyakornoki munkát Brüsszelben. A magánokirathamisítás pedig az EP-nek a támogatás elnyeréséhez benyújtott iratok kapcsán merült fel, noha nem tudni, konkrétan milyen dokumentumról lehet szó.
Az ügyészség szerdán jelentette be, hogy összevonta a kémügyet és a költségvetési csalás gyanúját. „A magyar törvények alapján egy eljárásban kell elbírálni az elkövető cselekményét” - indokolta Simon a két, merőben eltérő jellegű bűnügy egységesítését. Elvileg így a csalási ügyet is le kellene zárni decemberig az ügyészségnek, ám technikailag később megtehetik azt az ügyészek, hogy „leválasztják” a kémügyről és akkor már más határidő vonatkozik majd a vélelmezett költségvetési csalás felderítésére.
Tüdőgyulladás kontra vérmérgezés
Ahogy korábban lapunknak adott interjúban, úgy Kovács ezúttal is furcsa magyarázatot adott arra, hogy miért nem tudta értesíteni az ügyészséget arról, hogy nem tud megjelenni június közepére indítványozott kihallgatásán. Az ügyészség ugyanis június 23-ra várta volna el Kovácsot, ám a képviselő ügyvédje csak jóval később, 29-én értesítette a KNYF-et arról, hogy a képviselő a dél-kaukázusi Abházia fővárosában, Szuhumiban tartózkodott, ahol gyógykezelés alatt állt. Ezt a kormánysajtó, illetve a Fidesz július elején már úgy tálalta, hogy a Magyarországgal kiadatási szerződéssel nem rendelkező országban bujdokol a képviselő. Kovács ezt egy róla Brüsszelben készült fotóval még aznap cáfolta és kijelentette: időközben hazautazott és áll a hatóságok rendelkezésére. Az azonban továbbra sem világos, hogy júniusban miért nem írt vagy e-mailezett az ügyészségnek hamarabb. Kovács lapunknak újfent azt mondta, hogy Abháziában egyetlen telefon sem működik, ugyanis „az oroszok blokkolnak minden kimenő hívást”, továbbá a szállodájában is akadozott az internet.
Ráadásul, bár a képviselő a sajtónak többször is elmondta, hogy egy balesetből eredő vérmérgezéssel kezelték, ám erről Szuhumiban nem kaphatott orvosi igazolást sem. Kovács ugyanis szerdán a vádhatóságnak csak egy jóval később, Brüsszelben kiállított, francia nyelvű orvosi igazolást nyújtott be, ráadásul az ügyben eljáró ügyészek szerint Kovács itt nekik már azt mondta, hogy tüdőgyulladással kezelték a belga fővárosban. Kovács felvetésünkre előbb megígérte, hogy közzéteszi az orvosi igazolását, ám később ügyvédje tanácsára visszakozott, mondván: személyi jogokat sért egy ilyen dokumentum nyilvánosságra hozatala.
