Irodám előtt most a végrehajtási szakaszba ért, a kormánypropaganda szerint „megmentett” devizaadósok ülnek sort, azt kérve, hogy kezdeményezzem a végrehajtás felfüggesztését. És egyre több sikert érünk el, egyre reálisabb a remény: százak, ezrek menekülnek meg attól, hogy elárverezzék a fejük fölül az ingatlanukat, utcára kerüljenek. Egyre több hazai bíró kívánja megvárni a per folytatásával az európai bíróság állásfoglalását - mondta az ügyvéd.
Léhmann szerint a bankpánik nem véletlen, nagyon nagy a tét, súlyos milliárdok járhatnak vissza a korábbi devizaadósoknak. Kukába lehet hajítani a forintosítási törvényt és az azt követő banki elszámolásokat, csak ez történhet, mert ez felel meg az uniós jognak a 2014-es forintosítási törvény, az ugyanis a bankokat mentette meg az adósok helyett, sajnos csaknem a teljes parlamentünk asszisztálásával – tette hozzá. Léhmann György egyébként nyomban a szerinte uniós jogot sértő 2014-es „adósmentő” törvény elfogadása után a brüsszeli Európai Bizottsághoz fordult, mely azonban még nem ért a vizsgálata végére.
Banki körökben sem osztják Léhmann György álláspontját, hogy azért adnának fizetési könnyítéseket, mert tartani a luxemburgi döntéstől. A siófoki ügyvéd egyébként egyike azoknak, akik nagy volt devizahiteles ügyfélkörrel rendelkeznek. Lapunkat az OTP kommunikációs vezetője arról tájékoztatta, hogy a Léhmann által említett ajánlat a normál ügymenetben kizárt, s csak rendkívül indokolt szociális okok fennállása esetén élhet ilyen kedvezményekkel a pénzintézet.
A közelmúltban hét ügyben fordultak a magyar bíróságok az Európai Unió luxemburgi bíróságához a korábbi devizahiteles ügyekben, előzetes döntéshozatal érdekében. (Vagyis itthon a bírák megszakították a pereiket és bevárják a luxemburgi döntést, mielőtt ítéletet hoznának - a szerk.) E megkeresések közül különösen érdekes az, amelyet a Fővárosi Ítélőtábla küldött az uniós bírósághoz, és folyamatban van egy hasonló tárgyú román kezdeményezés is, amelyben már főtanácsnoki vélemény is született. Mindkettő arra vonatkozik, hogy mikor megfelelő a devizahiteles ügyfelek tájékoztatása a bank részéről és mikor nem az.
A luxembourgi székhelyű testületnek választ kell adnia arra, hogy az uniós jog szerint is elfogadható megoldás-e, ha az adós viseli a hirtelen drasztikus árfolyamváltozásból eredő veszteségeket. Korábbi számítások szerint százmilliárdokban, más becslések szerint viszont ezermilliárdos nagyságrendben mérhető az az összeg, amelyet a magyar hiteladósok fizettek a bankjuknak azután, hogy a válság miatt elszabadultak az árfolyamok. Darák Péter, a Kúria elnöke ezzel kapcsolatban a közelmúltban úgy foglalt állást, hogy egy esetleges uniós iránymutatás ellenére is szabad keze marad a magyar bíróságoknak az ügyek kezelésében, de ha szükséges, változtatnak a haza bírói gyakorlaton.
B.M.
