Amnesty International;Törökország;jogvédelem;

- Törökországban terrorizmus a jogvédelem

Őrizetben kell maradnia az Amnesty International nemzetközi civil szervezet öt törökországi aktivistájának, valamint helyi igazgatójának, Idil Esernek, döntött kedd reggel egy török bíróság. Négy aktivistát óvadék ellenében szabadon engedtek, de ellenük sem szüntették meg az eljárást.

Nem ők az első rács mögött lévő Amnesty International (AI) jogvédők, hiszen egy hónappal korábban már letartóztatták és azóta is konkrét vádemelés nélkül rácsok mögött tartják az AI törökországi elnökét, Taner Kilicet.

Július 5-én a török hatóságok tíz olyan jogvédőt tartóztattak le akik egy kiberbiztonsági tanácskozáson vettek részt. A török Amnesty munkatársain kívül két külföldi trénert is őrizetbe vettek, valamint annak a szállodának az igazgatóját, amelyben megszálltak. Mindnyájukat azzal vádolják, hogy terrorszervezetekkel működtek együtt - "bűncselekmény elkövetése egy terrorszervezet nevében anélkül, hogy tagjai lennének". A vád abszurditását jelzi, hogy három úgymond „terrorszervezettel” is kapcsolatba hozzák a jogvédőket – a puccs kitervelőjének tartott hitszónok, Fethullah Gülen mozgalmával, a Kurd Munkáspárttal (PKK) illetve egy szélsőbaloldali török csoportosulással, a Népi Felszabadítási Párt-Fronttal (DHKP-C). (Érdekes módon ugyanez a vád fogalmazódott meg és ugyanezzel a három csoporttal hozták összefüggésbe a Cumhuriyet című kormánykritikus török napilap tizenkilenc újságíróját is, akiket tavaly novemberben tartóztattak le. Az ő ügyükben április 4-én hirdetett ítéltet a török bíróság, 7,5-43 év között börtönbüntetéssel sújtva a vádlottakat.)

Az Amnesty főtitkára, Salil Shetty szerint az aktivisták vád alá helyezése mutatja, hogy az igazság és az igazságszolgáltatás mára ismeretlen fogalommá váltak Törökországban.

Az Amnesty jogvédők azért kerültek az ankarai rezsim célkeresztjébe, mert a tavaly júliusi puccs után kibontakozott tisztogatási és letartóztatás hullám áldozatainak megpróbáltak jogi segítséget nyújtani a nemzetközi szervezet pedig többször felemelte szavát a törökországi nyilvánvaló jogtiprás ellen. Az Amnesty tagjai a török hatóságoktól tartva titkosított telekommunikációs eljárásokat használtak, most ez is a vád része lett, az ellenük folyó eljárás alapjául szolgál.

Több nemzetközi jogvédő szervezet (Amnesty International, Avaaz, Human Rights Watch, International Trade Union Confederation, Transparency International) vezetője tegnap közös nyílt levélben tiltakozott az aktivisták törökországi őrizetben tartása miatt és az ellen, hogy a török kormány fegyveres terrorszervezetben való részvétellel gyanúsított meg olyanokat, akik pusztán békés jogvédő munkájukat végezték. „A letartóztatások súlyos csapást mértek a már amúgy is megtépázott török civil társadalomra, és pontosan jelzik, hogy milyen irányba indult is el Törökország”- olvasható a nyílt levélben. Emlékeztettek arra, hogy először fordult elő a történelemben, hogy az Amnesty International helyi elnökét és igazgatóját egyszerre vegyék őrizetbe ugyanabban az országban. A jogvédők vezetői szerint azok a kormányok, amelyek azt hiszik, bármit megtehetnek a kritikus hangokkal, úgy érzik, hogy nyerésben vannak, ezért életbevágó kérdés, hogyan reagálnak erre a világ vezetői. Itt az idő, hogy a világ vezetői erős és határozott választ adjanak az emberi jogokat, emberi méltóságot és igazságot fenyegető veszélyekre, és tegyék egyértelművé, hogy a virágzó civil társadalmak a világon mindenhol – így Törökországban is – ezeknek az értékeknek az őrzői, olvasható tiltakozásukban.

Berlin is tehetetlen
Február 27-e óta tartják előzetes letartóztatásban Törökországban a Die Welt német lap újságíróját, Deniz Yücelt. A török származású német újságíró ellen azért indítottak eljárást, mert tudósításokat közölt Recep Tayyip Erdogan török államfő veje, Berat Albayrak energiaügyi miniszter hackertámadás révén kiszivárogtatott e-mailjeiből igazolódni látszó korrupciós ügyeiről. A vád szerint Yücel is terrorista propagandát terjesztett és lázadást szított a lakosság körében. Berlin és több uniós ország vezetése, uniós szervek hiába tiltakoztak Ankaránál, Yücel szabadon bocsátását nem tudták elérni.

Háttérbe szorultak az amerikai harci bevetések során a civilek védelmét előtérbe helyező szempontok. Donald Trump elnökségének fél éve alatt látványosan nőtt a polgári áldozatok száma.