Igazolódni látszik a katari emírség álláspontja, miszerint hackertámadás áll a július eleje óta tartó öböl menti válság mögött. A The Washington Post vasárnapi száma, meg nem nevezett amerikai biztonsági forrásokra hivatkozva közölte, hogy a Katar elleni diplomáciai-gazdasági-kereskedelmi blokád egyik szereplője, az Egyesült Arab Emírségek kormánya szervezte meg azt az internetes akciót, amely kirobbantotta az emírség és az ellene fellépő arab országok közötti újabb konfliktust. Azt azonban egyelőre a washingtoni források sem tudják, hogy az emírség saját embereivel hajtotta végre a támadást, vagy külföldi, fizetett hackerekkel végeztette azt el.
Július 5-én nemcsak a diplomáciai kapcsolatokat szakította meg Katarral, hanem a légi és tengeri közlekedést, áruszállítást is felfüggesztette Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emirátusok, Egyiptom, Jemen, Líbia és a Maldív-szigetek. Hivatalos indoklás szerint azért, mert szerintük a dohai vezetés terroristákat támogat, aláássa a térség biztonságát és beavatkozik a belügyeikbe. A térség egyik legfőbb hírforrását, az Al-Jazeera televízió sugárzását blokkolták a bojkottot hirdető országok, amelyeknek egyik fő követelése épp a csatorna bezárása volt és maradt mindmáig.
A vihar közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a katari nemzeti hírügynökség május 24-én közölt egy hírt, ami szerint az emír, Tamim ibn Hamad ibn Halífa Al Táni sejk egyik beszédében bírálta Donald Trump amerikai elnök Irán ellenes politikáját, Katar és Izrael viszonyát „jó”-nak nevezte és a Gázát irányító terrorszervezetet, a Hamászt a palesztinok hivatalos képviselőjének nevezte. Katar kezdettől hazugságkampányról beszélt, s állította, hogy hackertámadás történt, az uralkodó szavait meghamisították, az írást pedig azonnal eltávolították. Azóta folynak a találgatások, ki és milyen céllal állt a hackertámadás mögött. Leggyakrabban Szaúd-Arábia neve merült fel, de az orosz lehetőség is felmerült.
A The Washington Post viszont most arról írt, hogy amerikai hírszerzési források úgy tudják, az abu-dzabi kormány vezető tagjai május 23-án vitatták meg a Katar elleni fellépés tervét, másnap meg is jelent a konfliktust kirobbantó írás. Az Egyesült Arab Emírségek washingtoni nagykövetsége azonnal cáfolt, Yousef al-Otaiba nagykövet jelentette be, hogy az országnak "az égvilágon semmi köze nem volt az állítólagos hackertámadáshoz". A Reuters hírügynökség megkereste a washingtoni State Departamentet, de az amerikai külügyi tárca nem kívánta kommentálni a lapértesülést. A hírügynökség azonban megjegyzi, hogy Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) segítette a katari hatóságokat az esetleges hackertámadás hátterének felderítésében.
Bár egy alig 2,2 millió lakosságú gazdag olajkirályságról van szó, a Katar elleni blokád kapcsán rendkívül veszélyes helyzet állt elő az öböl-menti térségben, amely az egész régió biztonságát és amúgy is törékeny egyensúlyát veszélyezteti. A szembenálló felek közötti közvetítést Kuvait vállalta. A válság súlyát jelzi, hogy múlt héten Rex Tillerson amerikai külügyminiszter több napon át egyeztetett a térségben, közlése szerint eredmény nélkül. Franciaország és Németország is sürgette a rendezést, bár nem foglaltak állást a viszályban, egyértelművé tették, hogy nem támogatják Katar elszigetelését. Törökország viszont állást foglalt Katar mellett, katonákat küldött az országba és közös hadgyakorlatot rendeztek. Recep Tayyip Erdogan elnök jogszerűtlennek nevezte az ország elleni embargót.
