A hatvanas években olaj után kutatva módszeresen végigfúrták Somogy megyét, s így derült ki, hogy a Balatontól délre óriási termálvízkincset rejt a föld. Hasznosítására megannyi terv született, a táskai vizet például a hetvenes években Fonyódra akarták kivezetni, hogy a tóparton termál hotelt építsenek – a féltucatnyi kútból mozgásszervi-, gyomor- és bőrgyógyászati panaszokat enyhítő karbonátos vizet lehetett volna kinyerni. Az ötlet aztán a fiókban, a táskai víz pedig a földben maradt, pedig a település számára fontos lett volna valamiféle turisztikai vagy gazdasági beruházás, mely csökkenthette volna a szegénységet és a munkanélküliséget.
Szűk évtizede aztán úgy tűnt, sikerül hasznosítani a termálvizet, hiszen a százmillió forintos költségvetéssel tervezett kertészet már a vízügyi és a környezetvédelmi hatóság elvi hozzájárulását is megkapta, ám végül mégsem kezdődött el az üvegház és a fóliasátor építése, mint ahogyan – a tóparti háttér-települések számára rengeteg gondot okozó Balaton-törvény miatt – a dán befektetők meleg vizű halastavai sem valósulhattak meg. Néhány éve aztán egy újabb külföldi próbálkozó termálfürdőt és -szállodát épített volna apartmanokkal száz hektárra, ám a projekt végül nem nyert az uniós pályázaton, s így a beruházó visszalépett.
- Ha minden jól megy, hamarosan mégiscsak megépülhet a termál-kertészet – mondta Gadányi István, a települést huszonhárom éve irányító polgármester. – A napokban eldől, kap-e támogatást az a pályázat, mellyel egy befektető 1,5 milliárd forintból négy hektáron üvegházakat építene. Bizakodunk, hiszen a beruházó egymilliárd forint önerőt állna, vagyis csak a pénz harmadát szeretné elnyerni pályázaton.
A projekthez különleges technikai berendezésre is szükség lenne, ugyanis a táskai víz meglehetősen magas sótartalmú, ami kicsapódik a vezetékek belső falára, s korrodálja, eltömíti őket. A táskai kutakból 49 és 80 fok közötti víz tör fel, utóbbi hőjét hasznosítanák a negyvenezer négyzetméternyi üvegházas kertészetben.
- A régiek mellett két új kutat is fúrnának – folytatta a polgármester, aki hozzátette: bár a falu saját erőből nem tud felvállalni egy ekkora beruházást, ami rajtuk múlt, megtették, hiszen módosították a helyi építési szabályzatot, mely immáron lehetővé teszi, hogy kilenc méter magas épületek is épüljenek a településen.
Itt a kertészet komolyan átrajzolná a munkaerőtérképet, hiszen negyven, jellemzően alacsony iskolázottságú embernek adna munkát. A faluban a 250 munkaképes korú tíz százaléka munkanélküli, harmincan pedig a közmunkásként dolgoznak.
- Utóbbiak közül nagyjából minden harmadikat foglalkoztathatnák az üvegházakban – jelentette ki Gadányi István –, vagyis még a környékbeli településekről is tudnának dolgozókat felvenni. És az sem mellékes, hogy a munkahelyek fiatalokat vonzhatnának a faluba.
A termál-kertészetben – melyhez hasonlatos nincs a Balaton déli partján – főként paradicsomot termesztenének, de a négy hektáron más zöldségfélékkel is próbálkoznának. Már, ha a pályázat zöld utat kap: elvileg június végéig kellett volna elbírálni, ám jelen állás szerint a döntés még minidig késlekedik. Pozitív válasz esetén megkezdődhet az építkezés, s jövőre már állhatnak az üvegházak.
Fél évszázad után tehát talán végre hasznot hozhat a termálvíz Táskának: az lenne csak a paradicsomi állapot.
