Ukrajna legnagyobb ellensége ma belül van: ez a korrupció, amely fenyegeti az ország egységét, mondta Donald Tusk az Európai Tanács elnöke a múlt héten befejeződött 19. Ukrajna-Európai Unió csúcstalálkozón. A rendezvény közös nyilatkozat nélkül zárult, ami csupán másodjára történt meg. Több ukrán politológus kudarcról beszélt, hangsúlyozva, hogy az EU türelmetlen kezd lenni az ukrajnai reformok késlekedése, a demokratikus folyamatokat is veszélyeztető korrupció miatt. Mizsei Kálmán, az Európai Unió ukrajnai reformokat segítő tanácsadó missziójának korábbi vezetője, a CEU volt tanára, a Népszavának nyilatkozva kiemelte: Az ukrán-EU csúcstalálkozó ünnepi esemény volt, ezúttal több okból is. Egyrészt ünnepelte azt, hogy az ukrán állampolgárok 2017. június 11-e óta vízummentesen utazhatnak az Unió tagországaiba. A másik ok az ünneplésre az, hogy a csúcstalálkozót megelőző napon véglegesítődött jogilag Ukrajna társulási és szabadkereskedelmi egyezménye az EU-val.
A magyar diplomata szerint a vízummentesség elérése fantasztikus siker a nagyon sokat szenvedett és az orosz invázió hatásaitól is sújtott országnak, egyben az Unió szolidaritási aktusa is, noha összességében nagyon kemény kritériumoknak kellett az ukránoknak megfelelniük. Hasonlóképpen óriási jelentőségű esemény a társulási egyezmény véglegesítése is. A magyar szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy az EU kereskedelme Ukrajnával dinamikusan fejlődik a háború ellenére, Ukrajna megkésve ugyan, de végrehajtja azt a kereskedelmi reorientációt Oroszország felől az EU fejlett országaiba, amit a régió többi országa már évtizedekkel ezelőtt végrehajtott. A csúcstalálkozón az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk amellett, hogy kiemelte korrupció fenyegetését, üdvözölte Ukrajna európai választását. Lényegében ugyanezt hangsúlyozta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is.
Mizsei szerint az ukrán korrupció tény, ennek ellenére Ukrajna teljesítménye sok tekintetben óriási. A hadsereget ütőképesebbé tették 3 év alatt, a háború ellenére konszolidálták a makrogazdasági helyzetet, az infláció jelentősen mérséklődött, a fizetési mérleg javult, nagy tartalékokat halmoztak fel, szanálták a bankok nagy részét, volt bátorságuk felszámolni csődben lévő nagybankot, jelentős előrelépést tettek az energiaszektor Oroszországtól való függetlenítése érdekében, drasztikusan korlátozták a korrupciót a gázszektorban, sorolta az eredményeket a magyar diplomata, hozzátéve, hogy mindezek ellenére a korrupció valós fenyegetés az ukrán demokratikus átalakulás számára. „Eközben azonban csalódást okoz az, hogy már a második forradalom nem hoz fordulatot az állami szintű szervezett korrupció radikális ellehetetlenítése terén. Sőt, a sajtó tele van az államelnök érdekkonfliktusaival és környezetének a korábbi időszakra emlékeztető tevékenységeivel. Ukrajnában a korrupció nagyon súlyos, de azt azért nem mondanám, hogy megfojtja az országot. Számos sikert ért el az ország, de a reformkészség az elmúlt másfél évben radikálisan csökkent. Ez pedig szűkíti a fejlett Európához való gazdasági színvonalbeli közeledést, de a tényleges integrációt is. E tekintetben radikális javulásra van szükség. Ukrajna két forradalomban tiltakozott az ország korrupt, romlott vezetése ellen. A civil társadalom dolga lesz az, hogy az ország irányításában egy olyan változást kikényszerítsen, ami azt végleg megtisztítja”, fogalmazott Mizsei.
Az Ukrajnát kiválóan ismerő szakember hangsúlyozta, látni kell azt is, hogy mindez szakmai kérdés is, hiszen az államigazgatás és az igazságszolgáltatás történelmi mértékű megszabadítása nem csak a súlyos szovjet, de a korábbi orosz birodalmi örökségtől is, még várat magára. „Gogol kijevi volt, emlékét ma is őrzik. Senki nem írta le mélyebben az orosz bürokratikus örökség természetét. Úgyhogy e kettőre – civiltársadalmi nyomás és szakmai ügyesség – együtt lenne szükség a továbblépésre, de e tekintetben a nemzetközi támogatóknak is van mit javulniuk”, véli az EU ukrajnai volt misszióvezetője.
Kijevben múlt héten aktivista csoportok tiltakoztak a parlament előtt, a képviselők mentelmi jogának általános eltörlését követelve a korrupció miatt. A tüntetések zavargásokba csaptak át, a rendőrség könnygázzal oszlatott. A magyar szakértőt arról kérdeztük, van-e esély arra, hogy komolyabb tiltakozáshullám alakuljon ki? Mizsei szerint a helyzet árnyalt. Ukrajnában a fent elmondottak miatt sokan elégedetlenek. Ennek egyik oka, hogy sem a Janukovics-rezsim idején elkövetett korrupciós bűncselekményeknek, sem a forradalom során megölt hősök gyilkosainak a felelősségre vonásában az ügyészség nem tett komoly lépéseket. Most mintha ezügyben változás lenne, azonban ezt még korai lenne értékelni, hiszen számos politikai érdek is szerepet játszhat. Mindenesetre Ukrajnának égetően szüksége van a bírói és ügyészi szervezet megtisztítására, függetlenné tételére, amiben viszont egyelőre nagyon lassú az előrelépés. Ukrajna szuverenitása számára azonban sorsdöntő kérdés, hogy az államépítésnek ez az eleme sikeres legyen. Egyrészt ezt követeli a társadalom elemi igazságérzete, másrészt pedig a gazdaság növekedése függ attól, hogy milyen erőssé válik a vagyonbiztonság.
Ám a helyzetet az is bonyolítja, hogy Oroszország az utóbbi időben újra növelte Ukrajna belbiztonságát zavaró tevékenységét. Több gyilkosságban is sokan az orosz titkosszolgálatok kezét látják, így az ukrán belbiztonsági és külső elhárítás magas rangú tisztségviselőiében is. Az is köztudott, hogy miközben az oroszok hangosan tiltakoznak az ukrajnai szélsőjobboldali jelenségek ellen, az országot teljesen indokolatlanul a fasizmus televényeként leírva, épp az orosz szervek támogatják aktívan szélsőjobboldali szervezetek létezését, így a szélsőséges nacionalista Szabadság Pártét is. Úgyhogy valójában az ország szuverenitását mind a korrupt vezetés, mind az orosz diverzió veszélyezteti. Mizsei úgy látja, az ez ellen való küzdelem a közélet megtisztításánál kezdődik – miközben a nemzetközi környezetnek, köztük a szomszédoknak is továbbra is elemi érdeke, hogy Ukrajna szuverenitásának védelmében aktívan segédkezzen. Ukrajna szuverenitásának de facto elvesztése ugyanis súlyosan veszélyeztetné egész Európa békéjét, szögezte le Mizsei Kálmán, az EU volt ukrajnai misszióvezetője.
