A devizahitelek forintosítása, illetve a bankokkal való elszámolás már lassan egy esztendeje szinte befagyasztotta a legalább három hónapja nem fizetők számát. A helyzetet némileg árnyalja az is, hogy a mintegy 130 ezer rossz adósnak minősülő ügyfél közül legalább 15 ezren vannak olyanok, akiknek legalább kétféle tartozása van, fogyasztási hitelek, önkormányzati kölcsönök vagy közműszámlák. De, akadnak a nem fizetők között olyanok is, akik hatféle hitel törlesztésével tartoznak.
Az adós családok gondjainak orvoslására már eddig is számos próbálkozás történt. Korábban főként kereszténydemokrata politikusok tápláltak nagy reményeket a magáncsőd intézményéhez, azonban hiába módosítottak időközben a szinte eredménytelen törvényen, igazi megoldást ez sem jelent a bedőlt hitelesek elsöprő többsége számára, még akkor sem ha az érdekelt az államtól törlesztési támogatáshoz is hozzájut. A magáncsőd jelenlegi formájának bukását az is bizonyítja, hogy mindössze közel 700-an próbálnak fizetőképtelenségükön ezzel a konstrukcióval segíteni.
Az érintetteket többségét eredendően az jellemzi, hogy nem képesek felmérni, hogy milyen mértékben adósodhatnak el, vagyis amikor kölcsönt vesznek fel, akkor a jövendő fizetőképességüket túlbecsülik. A magáncsőddel szembeni nagy mértékű ellenszenv egyik oka éppen az, hogy ezek a családok idegenkednek egy olyan kirendelt vagyonfelügyelőtől, aki folyamatosan beleszól abba, hogy mire is költhetnek ahhoz, hogy tartozásaikat folyamatosan törleszteni tudják. Az újabb törvénymódosítási elképzelések mégis a vagyonfelügyelőt iktatnák ki, az azonban üdvözlendő korrekciónak látszik, hogy a vaskos, akár a 100 oldalt is meghaladó magáncsőd-megállapodást egy 10 oldal körüli terjedelmű, amolyan önbevallásra cserélnék, amely tartalmazná a várható befolyó jövedelemről, tartozásáról és a vagyonáról. (A kereszténydemokrata politikusok most is optimisták, a változásoktól a magáncsőd-megállapodások felfutását várják.) Az azonban elgondolkodtató, hogy a már említett mintegy 130 ezer fizetési nehézségekkel küzdő lakáshiteles mintegy 40 százalékának semmiféle bevallott jövedelme nincs. (Rejtély, hogy őket a bankok miképpen nyilváníthatták hitelképesnek.)
Ma a legsikeresebb megoldásnak, legalább is részben, a Nemzeti Eszközkezelő (NET) bizonyulhat - mondta a Népszava érdeklődésére Barabás Gyula. A Széchenyi Hitelszövetség elnöke éppen ezért fájlalja, hogy a 2018-as költségvetésben a jelenlegi 35 ezres lakásszámot mindössze 1000 darabbal emelték meg. A szakember ugyanakkor nem ért egyet az igazságügyi tárcának azzal az elgondolásával, hogy nem kívánnak egy állami ingatlanportfoliót kiépíteni, hanem ehelyett egyfajta lízingkonstrukció alkalmazásával rokonszenveznek, mégpedig úgy, hogy a bérlő havi díjat fizet, a végén pedig maradványértéken visszavehetné a lakását. Valamilyen megoldásra mégpedig a NET keretén belül szükség van - mondta a szakember. A piaci árnál olcsóbb bérleti díj, és a saját otthonban maradás sikere még további néhány tízezres nagyságrendű család számára lenne kedvező. Viszont a bankok számos esetben megakadályozzák, hogy a NET-be belépjen az adós ügyfelük, ilyen esetekben üzletpolitikai okokra szoktak hivatkozni. Barabás Gyula szerint ez azért is sajnálatos, mert nem ritka, hogy a hitelező bank "csomagban" úgy adja át a követeléskezelőnek az adós ingatlanát, hogy esetleg csak a pénzintézet csak a felét kapja meg annak az összegnek, mint amennyit az eszközkezelő fizetett volna.
A NET Zrt.-nél 2017. április 30-ig - a program indulásától számítva - közel 40,5 ezer ingatlant ajánlottak fel - azenpenzem.hu által gyűjtött adatok szerint, ezzel összesen 285 milliárd forint jelzáloghitel tartozás visszafizetésétől mentesültek a NET programba bekerült hiteladósok. (A jelentkezéstől átlagosan mintegy 9-10 hónap telik el, amíg a szerződést megkötik.)
A NET még jelenleg is a legsikeresebb megoldásnak tűnik, annak ellenére, hogy a fizetésképtelen családok birtokában lévő ingatlanok 70 százaléka kis településen van, ahol ezek jelentős része még árverésen sem talál gazdára.
Új fejlemény, hogy mivel a volt tulajdonos a szerződéskötést követően 72 hónapig visszavásárolhatja az ingatlanát úgy, hogy a vételár kiegyenlítéséhez a CSOK-ot is felhasználhatja.
