Magyarország és Lengyelország mintha versenyeznének abban, melyikük tudja jobban kihúzni a gyufát az Európai Bizottságnál. A testület kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben az ország keleti részén található Bialowieza erdő sorsával kapcsolatban. A kontinens egyik legöregebb és legértékesebb faállománya található itt, a varsói kormány egy tavalyi döntése értelmében azonban folyamatosan vágják ki a fákat. Az erdőnek azon a részén is folyik fakitermelés, ahol mindenfajta emberi tevékenység tilos volt. Lengyelország ezzel szembemegy az UNESCO-nak tett vállalásaival is, hiszen e területnek a világörökség védelmére vonatkozó szabályok szerint érintetlennek kellene maradnia.
Az Európai Bizottság a szokásos két hónap haladék helyett egyet adott Varsónak arra, hogy szüntesse meg az uniós jogot sértő tevékenységet. Miután ez nem történt meg, a Bizottság az eljárás megindítása mellett döntött. Környezetvédelmi aktivisták szerint tavaly március óta összesen 80 ezer köbméternyi faállományt semmisítettek meg. Adam Wajrak környezetvédelmi aktivista, aki az erdőben él, hogy így hívja fel a figyelmet a pusztításra, azt közölte, bizottsági döntés azt mutatja, az országnak az EU tagjának kell maradnia, „mert egy őrült kormányunk van, s létezik legalább egy erő, amely képes lehet megállítani”.
Ez az ügy azonban a kisebbik gond. A nagyobbik az a parlament, a szejm által szerdán megszavazott törvény, amellyel a kabinet végérvényesen rátette a kezét az igazságszolgáltatásra. A Jaroslaw Kaczynski által fémjelzett Jog és Igazságosság (PiS) újabb súlyos jogsértést követett el. A jogszabály ugyanis megszünteti a huszonöt fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) jelen lévő tizenöt bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítja magát a tanácsot is. A tanácsnak eddig széles jogkörei voltak a bírák kinevezésében, és tagjait a bírák maguk választották meg négyéves időtartamra. A most elfogadott törvény értelmében a tanácsban lévő tizenöt bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem a szejm fogja megválasztani.
Az elfogadott törvénnyel, ha az államfő aláírja, megszűnik a KRS eddigi tagjainak mandátuma. A szintén áprilisban előterjesztett, a bíróságok felépítéséről szóló másik törvényjavaslat a bírák és gyakornokok kiválasztásának folyamatát módosítja úgy, hogy ebbe nagyobb beleszólása lesz az igazságügyi miniszternek. Emellett, az eddigi gyakorlattól eltérően, a perek lefolytatásával a bírákat nem a törvényszékek vezetői bízzák meg, hanem sorsolás útján fognak dönteni erről. Ez azt is jelenti, hogy a kormány megszabadul azoktól a bíráktól, akik nem úgy táncolnak, ahogy a kabinet fütyül.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Például azt, hogy ha egy párt panasszal él a parlamenti választás után, nem tud olyan fórumhoz fordulni, amely pártatlanul kivizsgálná azt. Elméletileg tehát a kormánypárt meghamisíthatja a parlamenti választás eredményét méghozzá úgy, hogy ennek bármiféle következménye lenne.
Az Európai Unió több illetékese fogadta felháborodással a lengyel jogszabályt. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, a német keresztényszociális CSU alelnöke azzal vádolta Varsót, hogy hátat fordít a jogállamiságnak. A politikus határozott lépéseket követelt az Európai Uniótól. „A varsói kormány egyértelműen átlépett egy vörös vonalat” – hangoztatta.
Véleményéhez csatlakozott a liberális ALDE EP-képviselőcsoportjának vezetője, Guy Verhofstadt volt belga miniszterelnök. „Lengyelországban nincs többé független, pártatlan igazságszolgáltatás. Olyan helyzet alakult ki, amely teljesen összeegyeztethetetlen az uniós szerződésekkel” – mutatott rá. A lengyel ellenzék még szerdán este tiltakozott a törvénnyel szemben.
Stanislaw Piotrowicz, aki a kommunista érában államügyészként szolgált, azt közölte, végre eljön „a nemzet uralma”. Az ellenzék szerint azonban az országba is beköszöntött a diktatúra. Az Európai Bizottság egyelőre nem foglalt állást a kérdésben.
