Két alkalom már biztosan van, amikor nem hagyjuk, hogy Soros nevessen. Egyrészt ugyebár a végén, bár az nem derült ki, minek a végén. Nem baj, majd időben szólnak, remélhetőleg neki is, különben itt vihorászik örökké. Másrészt, mint most kiderült, a vébén. Erről korábban nem volt szó, de elég fontos lehet, ha egyszer a vizes vébé idejére leszedik a nevető plakátjait. Úgy látszik, nem hagyhatjuk, hogy Soros nevessen a vébén. Csak tudnám, miért, amikor oly nagy gonddal dekorálták ki vele az országot. A miniszterelnök pár napja még kardoskodott: márpedig a plakátok maradnak. Gondoltam is, talán meghosszabbítják őket Bicskéig.
A kormányfő mellett (nem mintha neki szüksége lenne segítségre!) kardot rántott hű vitéze, egy kereszténydemokrata képviselő. Addig-addig autókázott, amíg vidám zsidó gyerekeket nem látott, ékes bizonyítékaként annak, hogy minden rendben van. Ilyenek ezek a zsidók, ha kell, ha nem, röhigcsélnek, az egyik a plakáton, a másik az utcán sétálgatva. Nagyon szabadjára vannak engedve, hiába.
Na de akkor miért szedik le a plakátokat? Először arra tippeltem, hogy fel kell szabadítani egy kis helyet magának a vébének a reklámozására is. Kezd kínossá válni, hogy Szijjártó barátjának cégéhez 3 milliárdot vágtak hozzá a versenyek reklámjára, de nem tudni, hová tették. Eddig ugyanis ebből nem sokat látni a taxik matricáján és a Lokál hirdetésein túl, de hát Habonyék lapja enélkül sem veszne éhen. A matricapiacon pedig nagymamaként elég otthonosan mozgok ahhoz, hogy bizton állíthassam: még a legújabbak, a Minyonokkal és Gruval, vagy a klasszikus pókemberesek sem kerülnek 3 milliárdba.
Aztán szerencsére jött a hivatalos magyarázat. Ami azért jó, mert a sokat próbált magyar ember tudja: bármi lehet az igazság, kivéve azt, amit ilyenkor mondanak. Mint ahogy az sem lepett meg senkit, hogy többfélét mondanak. A Kormányzati Tájékoztató Központ szerint eleve július 15-ig tervezték a plakátolást, csak elfelejtették mondani, az ő fejük sem káptalan. A zsidógyerek-specialista Hollik István leszögezte, hogy „a szenzációhajhász írásoknak semmi valóságalapjuk nincsen” (már hogy is lenne!), mert ez itten nem kampány, kérem, csak a „konzultációs utókampánya”, amelyik éppen ennyi napig tarthat, egy perccel sem tovább. Nagyon szép szó: „konzultációs utókampány”. Soha nem gondoltam volna, hogy egy konzultációra utólag is kell kampányolni. Talán azért, hogy utólag az is úgy emlékezzen: visszaküldte a kérdőívet, aki amúgy elsuvasztotta. Különben nem jön ki az 1,7 millió válaszoló. Az is lehet, hogy meg akarták nyugtatni őket a kormány szeretete és egyetértése felől. Szilágyi Ákos ezt versben tette meg, de könnyű neki, ő költő: „nehogy asz’idd hogy utálunk-/ csak nemzettel konzultálunk”.
Balog miniszter úr és Gulyás Gergely viszont azzal állt elő, hogy a határidőt a plakáttörvény szabta meg, és a Fidesz ezúttal kivételesen betartaná a törvényt, úgyis annyit piszkálják, hogy 2010-ben össze-vissza hazudozott a plakátköltségekről. Mondjuk Balogra nem annyira figyelt a jónép, mert még sokkírozva voltak ama bejelentése miatt, hogy az egészségügyről álhíreket terjesztenek, az valójában erős és büszke, mint maga az ország, CT is van, csak nem ott. De Gulyás komoly ember, szelíd arca miatt mindig őt szedik elő, ha valami trutymóból kell kimagyarázni a kormányt. A jó szándék most sem hibádzott, ám sajnos a törvény felől vígan a helyükön maradhattak volna a Soros-portrék, abban csak annyi van, hogy 15-e után már az új anyagi feltételekkel lehet plakáthelyet bérelni.
De kár szőrözni, a törvény az, amit a miniszterelnök gondol. Ő pedig azt gondolta: nagy a vendégjárás, ki kell takarítani a lakást, vagy legalább szőnyeg alá söpörni a szemetet. Netanjahu még csak hagyján, de itt lesz ez a sok külföldi firkász, már a telefonjaikkal is fotóznak, magyarellenes mind egy szálig, ez a passziójuk. Nem hiányzik, hogy a rezsim dicsőségének hirdetése helyett a „büdös zsidó” felirattal meg Dávid-csillaggal dekorált plakáterdőt mutogassák a címlapokon.
Hát ne nevessen Soros a vébén, ártott már eleget! A nemzet ellenségei persze kínos történelmi párhuzamokat hoznak fel. A nemzetközi bojkottot elkerülendő, az 1936-os berlini olimpia idejére leszedték a „Kutyáknak és zsidóknak bemenni tilos”, a „Zsidókat nem szolgálunk ki” táblákat, és a német csapatba mutatóba beengedtek egy Amerikában élő félzsidó vívónőt is. Aztán a vívónő elutazott, a táblákat is visszatették. Zöldi László írása felidézi Goebbels korabeli naplóját: „Ha vége az olimpiának, durvábbak leszünk.”
Akármennyi rosszat gondolok az Orbán-rezsimről, a két rendszer persze nem említhető egy lapon. És a mi propagandaminiszterünk nem ír naplót. Hozzátenném, hogy pár hónappal az olimpia előtt a választásokon Hitlerék 98,8 százalékot értek el. A fasorban sincsenek. A mi nemzeti konzultációnkon 99 százalékos az egyetértés! Nagy kár, hogy most egy pár napig ezt a számot sem láthatom a plakátokon. Ez is Soros miatt van. Mindegy, a lényeg, hogy ne nevessen a vébén. Meg a végén.
