Hamburg;G20 csúcstalálkozó;G20-csúcs;

FOTÓ: Thomas Lohnes/Getty Images

- Háborús övezet lett Hamburgból

Bár szombatra már valamelyest alábbhagyott a randalírozók lendülete, a német rendőrség még vasárnap reggel is vízágyúkat vetett be a tüntetők ellen. Szombaton több tízezren vonultak fel Hamburg utcáin. Többségük békés volt ugyan, de ismét akadt egy erőszakos mag. Péntek óta csaknem 500 rendőr sérült meg, 186 embert előállítottak, 225-öt őrizetbe vettek. Szombaton is kiégett autók, barikádok, szemét, kifosztott üzletek tarkították a város látképét.

A szombaton véget ért csúcstalálkozó előtt több mint két héttel, június 22-én indított műveletben összesen 476 rendőr sebesült meg. Sokan agyrázkódást szenvedtek, de előfordult tűzijáték okozta arcsérülés is, két helikopterpilóta pedig szemsérülést szenvedett, mert lézernyalábot irányítottak a pilótafülkére. Ez utóbbi cselekmény elkövetőit emberölési kísérlet gyanújával keresik. A rendőrök 186 embert előállítottak, 225-öt őrizetbe vettek, és kezdeményezésükre az illetékes bíróságok kiadtak 37 letartóztatási parancsot.

A legsúlyosabb zavargás idején, péntek este a Schanzenviertel nevű városrészben azért vártak órákig a barikádokat emelő, kövekkel, palackokkal dobáló és gyújtogató tüntetőkkel szemben felsorakozott rohamrendőrök, mert kiderült, hogy csapdába akarják csalni őket a többi között Molotov-koktélokkal és acélgolyók kilövésére használt csúzlival felszerelt szélsőségesek, akik tetőkön rejtőztek el. Ezért bevárták, hogy helikopterről felmérjék a helyzetet, és terrorelhárító egységeket hívtak segítségül.

A rendőrök életét sodorták volna veszélybe, ha nem így járnak el - emelte ki Ralf Martin Meyer rendőrfőkapitány és Hartmut Dudde, a művelet vezetője. Elmondták, hogy a G20-csúcs alkalmából június 22. óta több mint 50 nagyszabású tüntetést tartottak Hamburgban. A megmozdulások túlnyomó többsége ugyan békés volt, de a helyi, a Németország más tartományaiból és külföldről érkezett baloldali szélsőségesek az erőszak Németországban soha nem tapasztalt hullámát indították el.

A hatóságok másfél évig dolgoztak a művelet előkészítésén és húszezernél is több rendőrt vontak össze Hamburgba, mégsem sikerült megakadályozni az erőszakot, mert senki sem számított arra, hogy a baloldali szélsőségesek minden eddiginél brutálisabban lépnek fel. Ezek az emberek "bűnözők, és gátlástalan erőszakos cselekményeiket senki sem tudta volna előre megjósolni" - hangsúlyozta Andy Grote belügyi szenátor, a tartományi rangú város kormányának közbiztonságért felelős tagja.

A sorozatos összecsapásoknak politikai következményei is lettek Németországban. A rendőrszakszervezet szerint eleve súlyos hiba volt Hamburgot kijelölni helyszínként. Thomas de Maiziere visszautasította az állítást. Sigmar Gabriel német belügyminiszter szerint a hamburgi képek ártanak az ország megítélésének.

A német sajtó Angela Merkel kancellárt is felelőssé tette a hamburgi zavargások miatt. A Bild maró hangvételű szerkesztőségi cikkben azzal vádolta a kancellárt, hogy nem gondoskodott már rögtön az első órákban a rend fenntartásáról csütörtökön. "A biztonságérzet, amelyet az államnak garantálnia kell, eltűnt Hamburgból" - állapította meg a lap.

A német kereszténydemokraták ezzel szemben Hamburg szociáldemokrata polgármesterét, Olaf Scholzot támadták. André Trepoll a helyi ellenzék vezetője úgy véli, a városvezetés „csődöt mondott”, amikor fel kellett volna mérnie a biztonsági helyzetet. Szerinte a baloldali városvezetés kezdettől fogva nem vette komolyan a CDU intelmeit. Úgy vélte, Scholznak a következő hetekben állást kell foglalnia arról, mi vezetett az összecsapásokhoz.

A német keresztényszociális CSU komoly választ követelt. A bajor párt főtitkára, Andeas Scheuer „baloldali káoszteremtőknek”, „bűnelkövetőknek” nevezte az erőszakos tüntetőket. Jens Spahn CDU-s képviselő Facebook oldalán arról számolt be, hogy szörnyű jelenetek játszódtak le Hamburg utcáin. A szélsőségeseket „baloldali fasisztáknak” minősítette. Mint kifejtette, „a rendőrség rászolgált a támogatásunkra”. Aggodalmát fejezte ki a brutalitás, a rombolás miatt. A Zöldek hamburgi politikusa, Katharina Fegebank felszólította a megmozdulások résztvevőit, hogy térjenek vissza a békés tüntetésekhez. Volker Kauder, a CDU frakcióvezetője viszont azt állította, hogy a Zöldek, valamint a Balpárt kisebbíteni akarja a túlkapások jelentőségét. A Tagesspiegelnek kifejtette, mindazok, akik ezt teszik, „aláássák a jogállamiságot”. Heiko Maas szociáldemokrata szövetségi igazságügyi miniszter azt közölte, keményen fellépnek a randalírozók ellen. Mint mondta, üdvözölnek minden békés megmozdulást, de ettől még nem tűrik a brutalitást. Kifejtette, „ezeknek a szélsőséges bűnözőknek semmi keresnivalójuk sincs az utcán”. Hozzátette, bíróság elé kell állítani őket.

A brit Liberális Demokraták vezetőjelöltje elképzelhetőnek tartja, hogy az egyre nyilvánvalóbbá váló gazdasági problémák miatt Nagy-Britannia végül mégsem lép ki az Európai Unióból.