Hazai filmes és zenei világsztárokkal, a földrajzi helyzet nyújtotta lehetőségeket kihasználva, hagyományaikat továbbépítve készül hét magyar város a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) cím elnyerésére. A pályázatot december 20-ig lehet benyújtani, és a jövő év végén derülhet ki, melyikük viselheti a címet hat év múlva. A győztes város 1,5 millió euró (462 millió forint) hozzájárulást kap az Európai Uniótól.
A kultúra és a kreativitás hozzájárul a városok szociális fejlődéséhez, a gazdasági növekedéséhez és a munkahelyteremtéshez - derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett, a kontinens városait összehasonlító kutatásából. A települések mérete nem döntő a kulturális és kreatív teljesítmény szempontjából, több országban is a vidéki városok végeztek a legjobb helyeken. Magyarországon négy települést, Budapestet, Győrt, Szegedet, és a 2010-es EKF-címet elnyert Pécset vizsgálták. Fővárosunk hetedik lett a 21 kiválasztott nagyváros közül "jelentős kulturális vibrációja" miatt. A vizsgált 64 kis- és közepes város között Pécs a 38., a város egészére kiterjedő felújítási munkálatai, új kulturális központok és a kulturális negyed építése okán, Győr - jelentős számú kulturális rendezvényével - a 41., Szeged a tudomány, a média és a webes beruházások által elősegített "kreatív gazdaság" fejlődésével a 42. lett.
Az EKF-címet Melína Merkúri, görög színész-énekesnőnek és Jack Lang francia kulturális miniszternek köszönheti a kontinens. Melína Merkúri 1981-ben országa történetének első női kulturális minisztereként javasolta a programot, amelynek fő céljai: az európai kultúrák gazdagságának és sokszínűségének hangsúlyozása; az európai polgárok közötti kölcsönös megértés elősegítése; a közös európai gyökerek és a közös célok tudatosítása. Két évvel később a demokrácia bölcsője, Athén lett az első birtokosa az Európa Kulturális Városa címnek.
Eger igazi nagyágyúval száll ringbe a címért: Koltai Lajos Kossuth-díjas operatőr művészeti igazgatóként felel a programok kidolgozásáért, s építészekből, filmes szakemberekből, egyetemi oktatókból álló csapat segíti. Egyik sarokpontjuk a Gárdonyi-örökség innovatív bemutatása, de víziójukban a film és a képzőművészet kapja az igazi főszerepet, tekintettel Illés György és Kepes György egri kötődésű művészek örökségére. A város brit partnere Leeds, amely szintén pályázik a címre. 2004-ben Eger is pályázott a 2010-es címre, de Pécs lett a befutó. A barokk város azonban épphogy lemaradt, így sokak szerint most nagy eséllyel indul.
Debrecenben fórumokat és konferenciákat szerveznek, hogy minél szélesebb körben begyűjtsék a helyiek, kulturális fővárosra vonatkozó javaslatait. Ezek révén áll majd össze, várhatóan ősz végére a pályázati anyag. A hajdúsági főváros is jelentkezett 2010-re, és bár nem nyert, a pályázatában vállalt fejlesztéseket megvalósította. Infrastruktúrája készen áll, így most nem az új épületekre, hanem a programokra helyezik a hangsúlyt. Abban bíznak, hogy szeptember végére több mint 23 ezer debrecenit tudnak megszólítani, s ezért minden itt élő a sajátjának érzi majd a pályázatot.
Gödöllőn az EKF-es tervek között kiemelt helyen szerepel, hogy a város főterének átalakításával egy állandó szabadtéri színpadot hozzanak létre, a Testőrlaktanya és a Bezsilla-villa pedig új művészeti terekkel bővülne. A város tavaly 700 kulturális programnak, köztük 12 fesztiválnak adott helyet, idén pedig először megrendezik a Díjnyertes magyar filmek hetét – ez is jelzi, hogy Gödöllő „kulturálisan készen áll” a kihívásra. A programiroda gazdái fontosnak nevezték a testvérvárosok bevonását is.
Veszprém a vonzáskörzetében található bakonyi és balatoni régiót is bevonná programjába. Porga Gyula veszprémi és Lengyel Róbert siófoki polgármester nemrég egyeztetett is erről. Veszprém már együttműködési megállapodást kötött a tóparti önkormányzatokat tömörítő Balatoni Szövetséggel, valamint a régió vendéglátósainak és borászainak Balatoni Körével. Porga Gyula szerint nem egy fesztivál-fővárosi titulusra pályáznak, sokkal inkább település-és régiófejlesztési, közösségépítési programot kívánnak megvalósítani.
Tizenkét, a térséghez kötődő, országosan ismert és elismert embert szeretnének megnyerni pályázatuk nagykövetének. Miklósa Erika operaénekes, Likó Marcell, a Vad Fruttik frontembere és Vásáry Tamás zongoraművész, karmester is igent mondott már felkérésükre.
Győr a város minden társadalmi rétegét szeretné megnyerni a pályázatnak. A helyi társadalmi csoportokat külön, személyesen is megszólították, közvélemény-kutatást is végeztek a kezdeményezés támogatásáról, és folyamatosan kérnek ötleteket. Minden jel, felmérés arra utal, hogy a győriek tekintélyes része támogatja a pályázatot. Tudományosan elemezték a korábbi nyertes pályázatokat. Szlogen- és logópályázatot is kiírtak, amelyet a végleges tenderig, az előkészítő szakaszban használnak. A győztes az "Enjoy the flow" - "Élvezd a sodrást" - lett. A készülő pályázat tartalmáról egyelőre nem árulnak el részleteket.
Tokaj tavaly döntötte el, hogy pályázik. Posta György polgármester a Népszavának külön hangsúlyozta: nemcsak a város, hanem a Tokaj-Hegyaljai Világörökséghez tartozó további 26 település közösen venne részt a projektben. Az utóbbi években az országos tendenciának megfelelően a helyi lakosság egy része boldogulását keresve nyugatra vágyik és költözik – tette hozzá, s ha ezt a folyamatot meg szeretnék állítani, nagy volumenű fejlesztéseket kell megvalósítaniuk, melynek fókuszpontjai: a bor, a kultúra, a természeti és világörökségi értékek. Az elmúlt tíz évben több mint hárommilliárd forintot fordítottak a kulturális infrastruktúra fejlesztésére: konferencia-központ, színház, bormúzeum épült és átadták a 2500 fős szabadtéri Tokaji Fesztiválkatlant.
Szombathely pályázata négy pilléren nyugszik: a város kétezer éves múltja, a hármas határ közelsége, az éltető víz, s maga város közössége. A vasi megyeszékhely az ország egyik legzöldebb városa, de a zene és a tánc központja is, lévén itt rendezik a Savaria Nemzetközi Táncversenyeket – pályázatukat erre alapozták.
- Mi az EKF célja, értelme?
- Az Európai Kulturális Fővárosok az EU egyik legsikeresebb programja, az Erasmus+ mellett, már 32 éve. Az adott város rengeteg előnyt kovácsol a címből: egy egész éves programsorozaton keresztül összetartja a helyieket, vonzza a turistákat, és gazdaságélénkítő hatása is van - nyilatkozta lapunknak az Európai Bizottság kulturális, oktatási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztosa.
- A protokolláris eseményeken a marketing szempontokon túl mit profitálhat egy város az EKF címből?
Pécs - Zsolnay negyed
- Vegyük például Pécset. 5 kulcsfontosságú infrastrukturális fejlődés valósult meg az év kapcsán: a Dél-dunántúli regionális Könyvtár és Tudásközpont, a Kodály Központ, a Zsolnay Kulturális Negyed, a Múzeum utca és közterek, közparkok felújítása. De az EKF adott lendületet Budapest-Pécs autópálya befejezéséhez is. Ráadásul a kulturális év ideje alatt 27,5 százalékkal nőtt a turisták száma 2009-hez képest.
- Ön szerint Pécs eléggé élt a lehetőséggel?
- Amennyire tudom és tudtam követni Pécs kulturális életét, teljes mértékben.
- Veszprémiként örül, hogy a város pályázik? Mit gondol szülővárosa esélyeiről?
- Persze, hogy örülök. Számomra Veszprém eddig is Európa kulturális fővárosa volt. Már számtalanszor bizonyította európaiságát a város - ott a helye hivatalosan is a Fővárosok között.
- Részt vesz valamilyen módon (tanácsokkal, információkkal, brüsszeli lobbizással) a pályázat bonyolításában?
- Ugyanakkor semmilyen előkészületben, lobbizásban nem vehetek és nem is veszek részt, tőlem függetlenül történik a pályázatok értékelése is.
Menetrend
A címet 2023-ban Magyarország és - mai információk szerint - az Egyesült Királyság egy-egy városa viselheti. A pályázatot február 20. óta lehet benyújtani tíz hónapon át, december 20-ig. Az Emmi egy független, az Európai Unió intézményei által kijelölt szakértői testület közreműködésével várhatóan jövő nyáron választja ki a szerintük legalkalmasabb pályázót. 2018 végén derülhet ki, melyiküké lesz az EKF-cím 2023-ban.
Pécs 2010-ben volt kulturális főváros. Mivel első magyar városként nyerte el a címet, az előkészületekért felelős helyi és országos vezetők, a rendezvény körül bábáskodók sok hibát elkövettek. Az összes tervezett EKF-beruházás munkálatai csúsztak, több el sem készült 2010-ben.
A pécsi program jellemzője volt, hogy politikai kapcsolatokkal rendelkező gazdasági vállalkozások jutottak munkához (eleinte az MSZP-sekhez köthetők, 2009-től pedig, miután a Fidesz átvette a város irányítását, a fideszesek), s arra is akadt bőségesen példa, hogy az alvállalkozók belerokkantak, mert nem fizették ki őket. Ezzel kapcsolatban jelenleg is folyik büntetőper.
Pécs - Zsolnay negyed FOTÓK: Népszava
A fentiek ellenére 44 milliárd forint értékű ingatlanfejlesztést valósítottak meg az EKF kapcsán. Elegáns, remek akusztikájú koncertközpont, látványos könyvtár, rangos tárlatok fogadására alkalmas kiállítóterem épült, a Zsolnay porcelángyár elhagyott ipari csarnokaiban kulturális parkot alakítottak ki, emellett megújultak Pécs közterei. Mindez többnyire magas építészi színvonalon történt (a tervek arattak a nemzetközi és hazai versenyeken), ugyanakkor az a remény nem vált valóra, hogy az új épületek a város ikonikus jeleivé váljanak. Pécs látogatottságán az EKF-beruházások és -programok alig lendítettek valamit.
Pécs - Zsolnay negyed FOTÓ: H Szabó Sándor
