Továbbra sem született döntés a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon pénteken abban a perben, amelyet 16 könyvkiadó indított az iparűzési adó értelmezéséből adódó, több mint 350 millió forint kiróható büntetés miatt. (A következő tárgyalási napot november közepére tűzte ki az eljáró bíró.) A per megindítására az adott okot, hogy illetékes önkormányzati hatóságok megítélése szerint a helyi iparűzésiadó-alap (hipa) megállapításakor a könyvkiadók hibásan könyveltek, szolgáltatás helyett termékként kellett volna feltüntetniük az általuk kiadott könyveket. A vita tárgya, hogy a könyvek nyomása során a nyomdák szolgáltatást nyújtanak, vagy kész terméket állítanak elő. (Az előbbi esetben a kiadóknak kell a hipát megfizetniük, míg az utóbbiban a nyomdáknak.)
Az ügy másfél éve járja a különböző bírói fórumokat. Az önkormányzati adóhatóság a 2009 és 2013 közötti időszakot áttekintve marasztalt el 16 kiadót - köztük az Osirist, a Kossuthot, a Pagonyt, az Agavet és az Atheneumot - az általuk vélelmezett adószabálytalanságok miatt, és ennek az alacsonyabb szintű bíróságok helyt is adtak. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója attól tart, hogy számukra kedvezőtlen ítélet az egész könyves szakmát tönkreteheti. Könyvkiadók százával kényszerülhetnének felhagyni tevékenységükkel, de a velük kapcsolatban lévő nyomdákat is érzékenyen érinthetné egy számukra kedvezőtlen döntés.
A per során kiderült, hogy a könyvkiadók hipa-fizetési kötelezettségének jogi szabályozása meglehetősen hézagos. A bíróság aligha fogadhatja el jogalapként az egykori Pénzügyminisztériumból származó főosztályvezetői állásfoglalást, amelyre az adóhatóság a kiadók megadóztatást alapozza - érvelt az MKKE elnöke, aki valamennyi érintett könyvkiadót is képviselte a Fővárosi Törvényszéken. Kocsis András Sándor beszámolt arról, hogy kikérték a Nemzetközi Kiadói Szövetség és az Európai Könyvesek Szövetsége véleményét is. E szervezetek csodálkoztak azon, hogy Magyarországon a hipa egyáltalán létezik, s emellett egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a nyomdai tevékenység nem a szolgáltatásnyújtási tevékenység körébe tartozik, hanem terméket állít elő, viszont a dolgok mai állása szerint a kiadó nem vonhatja le a hipá-ból anyagköltségként a nyomdai költségeket.
Kocsis András Sándor szerint elfogadhatatlan a gazdasági tárca egyik korábbi helyettes államtitkára által is képviselt álláspont, amely szerint a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak. Az MKKE viszont nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék. Szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így született kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás alá. A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni – fogalmazott Kocsis András Sándor. Az MKKE arra törekszik, hogy pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Adózási szakértők szerint a hipa törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget. Az elnök elmondta, hogy mind az EMMI-vel, mind az NGM-mel tárgyalásban vannak, mindeddig eredmény nélkül. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nemrégiben a Népszavának azt mondta, hogy vállalta a közvetítést a könyvszakma és a kormány között. "Találkoztam Kocsis András Sándorral, és hat pontban foglalták össze megoldási javaslataikat a könyvszakma válságával kapcsolatban a kormány számára. Ennek eddig nem volt gazdája, ezért vállaltam, hogy lesz egy-két olyan pont, amelyeket megpróbálunk a kormányzati rendszerben érvényesíteni. Az állam segít ebben az ügyben, miközben nem lenne feladata, a könyvkiadás alapvetően piaci kérdés" - vélekedett Hoppál Péter.
A Népszavának a helyzet tarthatatlanságáról Kocsis András Sándor elmondta, vajon ilyen szigorúan jár-e el az adóhatóság az állam 100 százalékos tulajdonában lévő Nemzeti Tankönyvkiadóval, a szakma legnagyobbjával szemben is?
Úgy tudjuk, amennyiben a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.
